Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)

2. füzet - Déri József: Az elektronikus számológép és a vízimérnök

Az elektronikus számológép 187 A nagy időnyereség pl. akkor jelentkezik, ha az adatok — a velük együtt tárolt utasításoknak megfelelően — többször kerülnek felhasználásra. Bármilyen bonyolult is egy számítás, néhány adat esetében általában nem érdemes elektronikus számológépet alkalmazni. Minél több adatot kell ugyanazon program során feldolgozni és megmozgatni (átcsoportosítani), annál jobban megtérül a gépen kívül végzett energiaráfordítás és annál gazdaságosabb lesz a gép alkalmazása. Ebből a szempontból különösen jelentősek az ún. „rendszeresen visszatérő" feldolgozások, amelyek ugyanazzal a programmal bizonyos időszakonként más-más adathalmazt dolgoznak fel, mint például a havonta végzendő anyagkönyvelés stb., vagy a két-három naponkénti vízálláselőrejelzés stb. A számológépek alkalmazásának feltételei közé tartozik az, hogy a kiválasztott gép alkalmazása tényleges eredménnyel és haszonnal járjon. A műveletvégzés nagy sebessége, továbbá az adatfeldolgozás módszerének gazdagodása révén ugyanis a gép segítségével olyan nagymennyiségű információt szerezhetünk, hogy annak kiértékelése komoly akadályokba ütközhet, s a következtetések pontossá tétele mind nehezebbé válhat, így a végső kép ahelyett, hogy tisztázódnék, homályosabb lesz. Mi több, a számolásba a nagyszámú adat bevezetésének könnyű volta azt is okozhatja, hogy a végeredmény csupán az egyszerű kézi számítás eredményével egyenlő, vagy még pontatlanabb is lehet ! A számológépek gazdaságos alkalmazásának feltétele az észlelési adatfeldolgozás terén elsősorban az eddig észlelt (felhalmozott) adatok mennyiségétől függ. Az észlelő hálózat részleges vagy teljes automatizálása esetében is csak egy bizonyos számú automatizált észlelőállomás szám felett válik gazdaságossá a gép alkalmazása. Ennek érzékeltetésére az alábbi táblázat szolgál [16]. A gépi adatfeldolgozás költsége három részből tevődik össze (lásd a III. táblázat első négy oszlopát). Az adatelőkészítés és a gépi számítás költségei jelentékenyen függnek attól, hogy naponta hány észlelés (lyukasztás) történik, aini — különösen az előbbi — az egy központból kiszolgált állomások számával is változik. A III. táblázat 2. és 3. oszlopában megadott értékeket a felső határnak tekinthető adottságok (átlagosan 96 észlelés/nap, a szalagtranszformátorok várható fejlődésének figyelmen kívül hagyása stb.) esetére állapították meg. A gépi feldolgozás teljes költségeit a helyettesített kézi feldolgozási költségek átlagával egybevetve megállapítható, hogy — az Egyesült Állomok adottságai között! — 500-nál több állomásból álló hálózat esetén a gépi feldolgozás már tetemes költségcsökkenést eredményezhet.

Magyarországon 368 helyen folyik jelenleg — 1967ben, felszíni vizekre vonatkozóan — vízállásészlelés. A rendszeresen észlelt 1683 111. táblázat A lyukszalagos észlelőberendezések száma Az észlelőberendezés bérleti és karbantartási költsége Az adatelőkészítés költsége A számológép költsége A gépi adatfeldolgozás költsége A kézi feldolgozáshoz viszonyított megtakarítás A lyukszalagos észlelőberendezések száma dollár/állomás-év 250 50 80 40 170 — 500 50 50 40 140 20> 1000 50 35 40 125 41 2000 50 30 35 115 51 4 Vízügyi Közlemények