Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)

2. füzet - Joó Ottó: A nyugat-magyarországi melioráció

A nyugat-magyarországi melioráció 165 nagyobb vízgyűjtőknél a már leírtak szerint járnak el. A hidraulikai méretezést a Strickler Manning képlettel végzik к = 30 felvétele mellett (8. ábra). A keresztszelvény kialakítását gyakorlati megfontolások alapján a következőképpen végzik. 10% esés alatt földszelvény, 10—15%o között 2 sor, 15—50%o között három sor gyeptégla, 50%o esés felett szilárd burkolat vagy füves vápa épül. A füvesítést 12 gr/m

2 fűmaggal, vagy kazettás gyeptéglázással egybekötve végzik. A műtárgyak méretezése az ismertetettek szerint történik. Minimális pályaszélességük 6 m. Az ismertetett kiviteli tervek mellékletei a következők: Műszaki leírás Átnézetes helyszínrajz, (1:25 000) Részletes helyszínrajzok, (1:10 000, 1:2000) Hossz- és keresztszelvények, (1:10 000, 1 :100) Műtárgy kimutatás Műtárgytervek Alappontok jegyzéke (szükség szerint: kitűzési vázlat is) Előméret Költségvetés Meg l<ell jegyeznem, hegy a területen alagcsövezés csak kísérleti jellegge készült a meliorációs munkák keretei között, 31 kh területen. A múlt század utolsó évtizedéből és az első világháború előttről 1426 kh mezőgazdasági alagcsövezésről van tudomásunk. Ezek legnagyobb része azonban a már említett Szombathely—Zalalövő—Letenye vonaltól keletre, lazább altalajú területekre esik. Az alagcsövezés és a vakonddrénezés alkalmazási területe és feltételei nem teljesen •tisztázottak e melioráció jorán. Az előzők alapján valószínűsíthető, hogy általában a 2%o-nél kisebb és 6—10%-nál nagyobb lejtésű területeken jöhet szóba az alagcsövezés, többnyire mechanikai javítással együtt. Ilyen a mezőgazdasági művelés alatt álló területek mintegy 20%-a. További önálló alagcsövezésekre lehet számítani olyan talajok esetén, amelyek felső rétege (1 m-ig) jó vízgazdálkodási tulajdonságú, mechanikai javítást nem igényel, altalaja (1 in alatt) azonban vízzáró. Ilyen esetekben a talajban s a felszínen pangó fölös vizek elvezetését alagcsövezéssel is biztosítani lehet a gazdaságosság kellő mérlegelésével. Végül különféle források, fakadóvizek elvezetését is szolgálhatja. Elképzelhető a vakonddrének és az alagcsövezés kombinált alkalmazása is a mezőgazdasági kutatók és szakemberek forrásmunkája [3] nyomán. Az erre alkalmas talajok vízáteresztő képessége a felszínen 30—60 mm/ó, 60—70 cm mélységben 15—20 mm/ó, 100 cm-nél 0 lehet. Ha a vakonddrén állékonysági feltételei (lásd később) biztosíthatók, szokás szerint kihúzhatók a gazdaságos szívótávolsággal kialakítható alagcsőhálózat fölött. Ezek visszatöltendő feltalajába az okkeresedés ellen 1—2 kg/fm mészkőpor keverhető. Ezáltal jó vízvezetőképességének tartós megőrzése remélhető. Az üzemi melioráció megtervezése Minden olyan beavatkozást, amelyet apránként, különösebb tervezés nélkül, folyamatosan a gazdaságok saját erővel is el tudnak végezni, ill. felújítani a melioráció keretei között, a vonatkozó források nyomán [3] itt ismertetek. A lelkesítő meszezés, kémiai és biológiai talajjavítás az OMMI szakvéleménye alapján a talaj hidrolitos aciditásából és Arany-féle kötöttségi számából adódó