Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)
2. füzet - Joó Ottó: A nyugat-magyarországi melioráció
166 Joó Ottó CaC0 3 hatóanyag beszerzéséből, helyszínre szállításából és bedolgozásából áll. A fenntartó meszezést 3—5 évenként 1/5—1/4 mennyiséggel kell elvégezni. A biológiai javítás megfelelő szerves-, zöld- és műtrágya jól időzített adásából, valamint gondos agrotechnikából — helyes szántás, géphasználat, növényi sorrend, altalajtúrás stb. — áll. Mechanikai talajjavítás A mélylazítás megkönnyítésére olyan talajoknál, ahol a „B" szint felső 10—15 cm-ében vaskőfok van, előlazításul altalajtúrást kell végezni. Az eketalp ellen 1—2 évenként, a nyári mélyszántások során ugyanúgy kell eljárni. A mélylazítást a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola talajvizsgáló laboratóriuma Ver Ferenc módszere alapján akkor látja szükségesnek, ha a) a szántott réteg alatt a talaj tömődöttségi foka (kapilláris + adszorpciós pórustér az összes pórustér %-ában) eredeti talajszerkezet mellett 80%-nál nagyobb ; b) az eredeti szerkezetű talaj gravitációs pórustérfogata a talajtérfogat százalékában 7-néI kisebb; c) a gravitációs pórustér az összes pórustérfogat 15%-a alatt van; d) a víz —levegő arány 80—20-nál rosszabb; e) a talaj vízáteresztő képessége eredeti talajszerkezet mellett kisebb 10 mm/óránál ill. a talaj víznyelő képessége eredeti szerkezetében az első 20 mm víz ráengedése során kisebb 20 mm/óránál; f) a gleyesedés a 0,3%-ot meghaladja (Fe 1 1- vizsgálat König —Erdei—Vérmódszerrel) ; g) az Arany-féle kötöttségi szám 43-nál nagyobb. A talajtani föltárást a jellemző táblákon fúrt és gödrükből vett minták elemzésével végzik. A Vér-jéle talajszerkezet és vízgazdálkodás mérő készüléket használják [7]. Jó szerkezetű talajnak tekintik az olyat, ahol a pórustér 25—30%-a gravitációs, 70—75%-a kapilláris és adszorpciós. A rossz őrségi talajok pórustere a talajtérfogat 39—43%-a. Az összes pórustérnek azonban csak 7—14%-a gravitációs. Azt várják, hogy egy esőből akár 50—60 mm-t, évi átlagban 4—500 mm-t is be tud a jól lazított talaj fogadni. Vakonddrénezés nélkül a mély lazítás önállóan az alábbi esetekben lehet indokolt: a) Ha a talaj felső 50 cm-es rétege tömött, rossz vízgazdálkodású, alatta azonban kellő vastagságú laza (lösz, durva szemcséjű homok, homokos kavics) talaj van. b) Erősen lejtős területeken max 3 — 4% esésben húzva gyepes vápában kifuttatni vagy megfelelően kialakított zárt gyűjtő szűrőrétegén áthúzva. Kihúzás után a felszíni erózió lehetőségének megszüntetésére fölfelé fordított sekély szántással, vagy más módon a mélylazítási vágatokat le kell zárni. A mélylazítás mélysége 50 cm, 6% lejtés alatt 0,7, fölötte 1,0 m-enként végzik. Talpszintjében 2% lejtés alatt ellenesés ne legyen. Lehetőleg nyugodt felszínű — szükség esetén simítóval, gréderrel egyengetett — táblákon végezhetjük. Négyévenként felújításra szorul. Vakonddrénezést akkor ajánlanak, ha a) a talaj vízáteresztő képessége természetes vízkapacitásnyi vízmennyiségnél a szántott réteg alatt vertikálisan 10 mm/óránál, horizontálisan pedig 20 mm/óránál kisebb.
