Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

1. füzet - Starosolszky Ödön: A vízépítési műtárgyak vízszállítását jellemző alapegyenletek, különös tekintettel a vízhozammérésre

76 Starosolszky Ödön Az a, tényezővel is figyelembe vehető jórészt а kontrakció hatása, azaz az,, hogy nem a teljes F

2 szelvényterület szállít vizet, hanem annak csak egy része. A hidraulikában a kontrakciót a F

2=eF

2 képlettel szokták figyelembe venni, ahol e a kontrakciós tényező, amely 1-néL mindig kisebb (vagy esetleg vele egyenlő). Természetesen ebben az esetben most már a valóban vizet szállító szelvényterületen belül a sebességeloszlás sokkal egyenletesebb, azaz <x

2 közelebb áll az egységhez. Valójában ugyanez érvényes az F

1 szelvényterületre is, hiszen ott is előfordulhat, hogy nem a teljes szelvény szállít vizet. Ez figyelembe vehető az a

x tényezővel, így tulajdonképpen egyöntetűbben járunk el, ha a kontrakció hatását a 2. szelvényben is az a, tényezővel vesszük figyelembe. Nézzük meg a kétféle a^ érték összefüggését, ha csak oldalkontrakció van Fo «2 + ^2-«1 1 -=FF 2 2 (ßA-ßA)2 9 «2, + ^-aJ-^ Оз + Аг — zÂ

1 Fi (17) (18) Mivel £<1,0, azért a bal oldal nevezőjének nagyobbnak kell lennie, mint a jobb oldalának, másként a2s+^2r;— «1 m = s (19> azaz a kontrakciós tényező a kétféleképp meghatározott tényező hányadosa. Ha a kontrakciós tényezőt a Q=cpeF

2V2g(h

1~h

2) (20> képlethez értelmezzük (a közismert levezetés szerint) és ß

1 = ß

2=l feltétellel élünk, akkor <pe = 1 aa+Zfá-a/^r) (21) A (p sebességi tényező a két keresztszelvény közötti energiaveszteséget veszi figyelembe és a A

2 tényezővel van összefüggésben. Ebből következik, hogy a kontrakciós tényező pedig a sebességeloszlási tényezőkkel függ össze. Határértékben (midőn Л, elhanyagolható //,-hez képest)