Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

1. füzet - Starosolszky Ödön: A vízépítési műtárgyak vízszállítását jellemző alapegyenletek, különös tekintettel a vízhozammérésre

A vízépítési műtárgyak vízszállítása 77 •és így 1 (22) 1 <4P

2-<*I<P' azaz a kontrakciós tényező ebben az esetben nem függetleníthető a sebességi tényezőtől és tulajdonképpen erőltetett a vízhozamtényezőnek kontrakciós és sebességi tényezőre való bontása, mivel egyik a másik nélkül nehezen értelmezhető. A ß tényező az áramvonalak függőleges síkbeli görbületét veszi figyelembe, mivel a görbe vonalú mozgásnál mindig fellépnek gyorsulások és centrifugális erők. így konvex áramvonalaknál a hidrosztatikusnál kisebb, konkáv áramvonalaknál a hidrosztatikusnál nagyobb nyomások lépnek fel, vagyis ß értéke konvex áramvonalnál 1,0-nél kisebb, konkáv áramvonalnál nagyobb. Ebből következik, hogy ß

y értéke általában közel van az egységhez, mivel az 1. keresztszelvényben az áramvonalak többnyire párhuzamosak. Más a helyzet /?

2-vel, amelynek értéke már nagymértékben függ attól, hogy hol válasszuk a 2. szelvényt. Ha a szűkület hosszú és az áramvonalak a 2. szelvényig rendeződtek, akkor ß

2 is közel lehet az egységhez. Ha ellenben az ellenőrző szelvényben az áramvonalak görbülnek, akkor majdnem kizárólag csak konvexek lehetnek, azaz ß

2 értéke egynél kisebb. A két tényezőből következően, mivel /3

1~1, és /?

2< 1, a ßh

x—ß

2h

2>h

1 — h

2, azaz ß

2 értéke a vízszállítást növeli. így tehát a heves görbületű áramvonalak kedvezően befolyásolnák a vízszállítást, ha egyidejűen nem növekedne az energiaveszteség az 1. és 2. szelvény között, ami a A"

2 tényező növekedésében, illetve tényező csökkenésében jelentkezik. Hasonlítsuk össze az általános egyenletünket az elhanyagolásokkal levezetett, gyakorlatban jelenleg használatos, vízszállítást leíró összefüggésekkel, ahol helyére az m szűkítési tényező írható, illetve a kontrakciós tényező Q = MF

2]/h

l~h

2 (24) (25) egyenlettel. Eszerint, ha ß

1 = ß

2 = l í külön figyelembevételével (26) Az előbbi képletek lehetőséget adnak arra, hogy ha meghatároztuk adott sebe sségeloszlás és felvízi energiaveszteség mellett a vízhozamtényezőt, hogy meg-