Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

1. füzet - Orlóczi István-Schlegel Oszkár: Jelentősebb belvízvédekezéseink összehasonlító értékelése

Jelentősebb belvízvédekezéseink 65 szivattyúval helyenként a befogadók túlterhelését eredményezte. Az emiatt várható káros elöntések megelőzése szükségessé tette a belvizek meghatározott helyre vezetését és tározását. Az 1966-os és az 1940-es belvizeknél az elöntések időbeli változásában és különösen a csúcsérték időtartamában tapasztalható igen jelentős eltérést a főművek fejlesztése és a természeti feltételek különbözősége mellett nagymértékben a hordozható szivattyúk széleskörű alkalmazásának és a vízvisszatartással kedvezőbbé lett lefolyásnak tulajdoníthatjuk. 2. A belvízvédelem szervezete Vízügyi szervezetünk történetének érdekes vonása, hogy a belvízrendezést és a belvízvédekezést az ármentesítő társulatok a töltések megépítése miatt kényszerültek vállalni. 1948-ig a mai belvizes területek mintegy kétharmad-háromnegyed részén lényegében minden belvízvédelmi feladatot a társulatok láttak el, vagy irányítottak. A mai belvízi műveink törzsét jelentő eme létesítmények mellett kisebb jelentőségű volt az akkori kultúrmérnöki hivatalok belvízmentesítési tevékenysége. 1938-ban az országban 95 társulat és 8 kultúrmérnöki hivatal végezte és irányította a belvízvédekezést. Ez a széttagoltság azonban nem az elvi irányítás miatt jelentkezett, hanem a vízgyűjtőterületek megosztottságának érdekellentétei miatt. Ha ebben a vonatkozásban eltekintünk a vízügyi szervezet államivá és egységessé tételéből következő pozitívumoktól, és csak arra gondolunk, hogy a jelenlegi 12 Vízügyi Igazgatóság vízgyűjtő területek szerint osztja föl az ország területét, akkor megállapítható, hogy a belvízvédekezés szervezeti keretei ma jóval kedvezőbbek, mint 1940-ben. A belvízvédekezésben érdekelt vagy érdekeltté tehető egyéb szerveknek (gazdaságok, tanácsok) a védekezés gyakorlati feladatainak és feltételeinek megteremtésében jelentős a szerepe. Ezek közül különösen kedvező a mezőgazdaság szocialista nagyüzemmé szerveződése — annak ellenére, hogy a gazdaságok vízgazdálkodási szerepének meghatározásában és a feladatok ellátásában még sok a tennivaló — már az 1966. évi belvizeknél számos kedvező feltételt biztosított. (Viszonylag könnyen szervezhető és igénybevehető a gép és munkaerő, a területi érdekek könnyebben egyeztethetők stb.) 3. A belvízvédekezés előkészítése A belvíz jelentkezési idejének és helyének bizonytalansága és a védekezésre való műszaki előkészület jelentős gazdasági feltételei miatt a felkészülés többnyire csak akkor fokozódott, ha a veszélyeztetettség nyilvánvalóvá vált. Szervezetileg és tevékenységi kör szerint a jelkészülést két csoportra választjuk szét. A vízügyi szervezet jeladata egyrészt a belvízi főműveknek a víz befogadására és elvezetésére alkalmas állapotban tartása, másrészről a védekezés szervezettségének és technikai eszközeinek biztosítása. Az érdekeltek és főképpen a mezőgazdasági szervezetek feladatai az előzőhöz hasonlóan egyrészről az üzemen belüli, vízgazdálkodási létesítmények fenntartásáról való gondoskodás, másrészről tevékenységük — a földművelés — eszközeinek és módszereinek választásánál figyelembe venni a terület vízgazdálkodási adottságait és törekedni az optimális feltételeket biztosító eljárások alkalmazására. 5 Vízügyi Közlemények