Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)
4. füzet - Máthé Adorján: Vierendeel rendszerű csőműtárgyak keresztirányú méretezése a nyíróerő figyelembevételével
542 Máthé Adorján Az 1. ábrán az átvágási felületre ható valamennyi lehetséges kényszerdinámot feltüntettük, mely a hajlításból keletkezik. A vízépítési gyakorlatban előforduló csőműtárgyaknál hosszirányban normálerő ritkán lép fel, legfeljebb csak rövid műtárgyaknál, melyek a csőhöz képest nagyméretű aknákban végződnek. A függőleges irányú teher miatt a cső mentén ez esetben sincs a normálerőnek növekménye, azaz a bal és jobb oldali keresztmetszetre ható normálerő egyensúlyban van. A tartó síkjában keletkező M nyomatékot már a hosszirányú méretezés során figyelembe vettük. Az átvágási felületekben működő, hajlításból keletkező T nyíróerők nyomatéka az M nyomaték növekményével egyensúlyt alkot, melyet így közvetve a hosszirányú méretezésnél már figyelembe vettünk. () T A keresztirányú méretezésnél tehát a p 0 teher, az r 0 reakcióerő és a —- dl cl nyíróerő-növekmény veendő figyelembe, melyek együttesen egyensúlyban levő erőrendszert alkotnak, azaz ahol b a tartó szélessége. Az elemi szilárdságtanból ismertek szerint a hajlításból származó függőleges irányú nyírófeszültség értéke a keresztmetszet síkjába eső vízszintes irányban állandó. Az övekben — kicsiny falvastagságuk miatt — függőleges irányú nyírófeszültség nem keletkezik, a nyíróerő tehát az oszlopokban működik, s nagysága arányos az oszlop falvastagságával, azaz a keresztmetszet egy oszlopában nyíróerő keletkezik, ahol v o i a vizsgált oszlop vastagsága, pedig az oszlopok összes vastagsága. A 2. ábrán megrajzoltuk a csőműtárgy keresztmetszetét a teher, a talajreakció és az oszlopokban működő nyíróerők feltüntetésével. A keretre ható erők egymással egyensúlyban vannak, tehát felírható a következő egyenlet : 0 Ebből VT 1 meghatározható. Egy oszlopra ható nyíróerő A statikai számítást célszerű Cross-módszerrel elvégezni. Első lépésként a keretet minden csomópontnál megtámasztottnak képzeljük, s a csomóponti nyomatékok meghatározása után kiszámítjuk a képzelt támaszerőket, majd eltávolítva
