Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

4. füzet - Gálfi János-Korim Kálmán: Harkányfürdő felszín alatti hidrológiai és termikus viszonyai

492 Gálfi J.—Korim К. ellenállásának változása — között meghatározott, egyértelmű kapcsolat van. A termálkutaktól különböző távolságban végzett kísérleti ellenállásméréseink azt mutatták, hogy a kutakhoz közeledve a talajellenállás csökken. Ez a megállapítás egyébként következik abból is, hogy a talaj ellenállását — porozitás mellett — döntően befolyásoló talajvíznek, mint elektrolitnak az ellenállása a termálvíz hatására csökken. A hatás kettős. A termálvíz felmelegíti a talajvizet, így ellenállása az elektrolitokra érvényes általános összefüggés szerint (C°-onként kb. 2%-kal) csökken. A termálvíz, ahol érintkezik a talajvízzel, közvetve megnöveli a talajvíz oldott só tartalmát, és az így előálló koncentrációnövekedés ellenálláscsökkenést okoz. A kutatási feladat szempontjából egyébként nem lényeges, hogy az ellenálláscsökkenést e két hatás melyike hozza létre, csak az ellenálláscsökkenés ténye. Nem vizsgáltuk ezért, hogy melyik hatás a domináns, de megjegyezzük, hogy nem láttuk igazoltnak azt az irodalomban néhol szereplő állítást, hogy az ellenálláscsökkenés csaknem teljesen a hőhatás következménye. 13. ábra. A mérési területen létesített mélyfúrások típusszelvényei : a) Harkányfürdő, b) Büdöstapolca Fig. 13. Representative profiles of deep boreholes sunk over the exploration area: a) Harkányfürdő, b) Büdöstapolca Fig. 13. Profils-types des forages profonds descendus dans la région des mesures: a) Harkányfürdő, b) Büdöstapolca b) Talajellenállási viszonyok a mérési területen A mezozoós alaphegységet fedő üledékes rétegsor felső, 15—20 m vastag része a kutatófúrások adatai szerint az egész kutatási területen bár nagyjában azonos összetételű vizes homokból és agyagból áll, mégis, főként kifejlődésében heterogénnek és anizotropnak tekintendő. Típusszelvényt a 13. ábrán adunk. A kutatási feladat a megelőzők szerint e rétegösszlet ellenállási minimumainak megkeresése. A kutatást megnehezíti, hogy az egészben kb. 40 m vastag fedő alsó része inhomogén, közel vízszintesen települt homok és agyagrétegek (lencsék) váltakoznak. A nedves agyag ellenállása kisebb, mint a nedves homoké, így az ellenállás-minimumokat agyaglencsék is okozhatják. További nehézséget jelent, hogy