Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

A gabcsik'ovoi vízerőmű alapozása 451 Olaszországban, vagy a Franciaországban alkalmazott bentonitokénál. Nagy fordulatszámú dezintegrátorral azonban, ebből az anyagból jó minőségű résiszapot készítettek. (A dezintegrátor a brnoi IGHP. munkatársától, Verfel mérnöktől származó csehszlovák szabadalom.) A rés kiemelése közben a talajt károsodás és káros mértékű rezgés nem érte. A rezgés intenzitása, a kísérletek során a munkahelyen 4 bel volt. Ha a szigetelő falat (a szádfalat, az injektált falat, vagy a betonfalat) nem sikerül a vizet át nem eresztő alapkőzetbe bekötni (3. ábra), hatékonysága lényeges mértékben csökken. A végleges hatékonyság az adott geológiai viszonyoktól, főleg az altalaj anizotrópiájától és inhomogenitásától függ. Emellett vigyázni kell arra, hogy a munkagödör fenekére összpontosuló szivárgások ne bontsák meg és ne lazítsák meg káros mértékben a létesítmény majdani altalaját. Ismerünk szélső eseteket, amikor az alapozási síknál úgynevezett talajtörés következett be (3/a ábra). A talaj lazulása és teherbírásának csökkenése következtében a szigetelő fal alól kiáramló víz nyomása felfelé irányul. Hogy ez a nyomás a megengedhető nyomások tartományában maradjon, a hidraulikus esés nem haladhatja meg az / = 0,5 értéket. Egyébként a munkagödör feneke olyan mértékben fellazul, hogy alkalmatlanná válik a munkára. Teherbírása a dolgozók által kifejtett terhelést sem éri el. A hidraulikus esésre vonatkozó, fentebb említett követelmény akkor kielégített, lia a fal a munkagödör feneke alá legalább 0,5 h=:d mélységre nyúlik, (h a víz legnagyobb nyomása a munkagödör teljes kiemelésekor (3/b ábra)]. További megoldási lehetőség az altalaj injektálása és a megépített oldalfalakhoz csatlakozó mesterséges át nem eresztő fenék létrehozása, amely „teljesen" megakadályozza a víznek a munkagödörbe való szivárgását (3/d. ábra). Minthogy az ilyen munkagödör fenekének csak vízzárónak kell lenni, legcélszerűbb az agyaggal való injektálás. Az agyagos injektáló anyagnak közepes (0,3 mm-nél kisebb) szemcséjű homoktalajoknál is jó a behatolóképessége, ezért az injektáló furatok közötti távolság nagyobb, mint az oldalfalak injektálására alkalmazott agyag-cement keverékeknél. A franciák 8 — 10 m-es furattávolságot alkalmaznak; hasonló eredményeket kaptak nálunk is. d) Nyílt víztartásos szivattyúzás A nyílt víztartásos talajvízsüllyesztéssel végzett alapozás a rézsűs munkagödörnél, főleg kisebb, vagyis a talajvízszint alatti 3,0 —4,0 m alapozási mélységeknél szokott eredményes lenni. A nyílt víztartásos talaj vízszintsüllyesztés ( 4. ábra ) csallóközi tapasztalatai nem voltak kedvezők. A rétegek gyakori váltakozása és az összefolyásra íiajlamos apró© ® © ® JJ y^ T T 3>0,5 -Г7-7-7-Г7-Г77 J<0,5 777777777777 77777777777? T \тлзег\ 3. ábra. A szigetelőfal végződésének megoldási módjai: a) nem megfelelő, a talajtörés veszélye fenyeget, b) az alapozási sík alá eléggé mélyre lenyúló fal, с) a kedvező geológiai viszonyok kihasznalása — a fal viszonylag vízzáró rétegben végződik, d) az altalaj injektálással készített fenék