Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)
3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
452 Tyavoda Oridrej 4. ábra. Űszó szivattyútelep nyílt víztartásos víztelenítésnél szemű homoktalajok előfordulása lehetetlenné tette, gyakorlatilag használható rézsűhajlások alkalmazását. Már viszonylag kicsiny, mintegy 2,0 m-es süllyedésnél a rézsűk beomlottak, ezért a gabcsikovói vízerőmű alapozásával kapcsolatos helyszíni kísérleteket befejezték. e) Talajvízszintsüllyesztés kutak alkalmazásával Munkagödrök kutak alkalmazásával való víztelenítésére, tekintettel a nagy szivárgó vízmennyiségekre a legalkalmasabbak a nagy vízadó képességű, nagy átmérőjű fúrt kutak. Átmérőjük rendszerint 400—1000 mm, mélységük megfelel a talajvízszintsüllyesztés mértékének. A kis átmérőjű kutak alkalmazása a nagyon áteresztő kavicsos homoktalajok miatt egyáltalán nem jön szóba. Elvileg használhatók a kis átmérőjű ejektorok is. Az ilyen, 100—150 mm átmérőjű ejektorok (toldatuk 3,0—6,0 m hosszú) vízhozama 5,0—10,0 l/s. Egylépcsős rendszerben 15 — 18 m mélységig használhatók. A kis átmérőjű ejektorokkal már jó eredményeket értek el az USA-ban, a Szovjetunióban és az NDK-ban. Munkagödrök kutakkal való víztelenítésénél rendkívül fontos a hidrológiai vizsgálat, amelyeknek során főleg a talajok áteresztőképességi együtthatójának megbízható meghatározása elengedhetetlen. Minthogy a gabcsikovói vízerőmű munkagödreinek kutakból való víztelenítésével összefüggő kérdések és feladatok a VUIS által végzett kutatások lényeges részét alkották, a vizsgálatok egyes módszereit és eredményeit a következőkben részletesebben ismertetem. 2. A KUTAKBÓL VALÓ VÍZTELENÍTÉS KIDOLGOZÁSA A szivárgás tanulmányozása szempontjából egyik legfontosabb alapvető jellemző, a talajnak a Darcy-féle összefiiggésbeli szivárgási tényezője. Mivel — főképpen kavicsos homoktalajoknál — nem lehetséges a szivárgási tényező laboratóriumi meghatározásának céljára zavartalan talajmintákat venni, teljesen indokolt, hogy a szivárgási tényezőt költséges helyszíni vizsgálatokkal határozzák meg. Azonban a szivárgási tényező meghatározása távolról sem egyetlen célja az ilyen kísérleteknek. A próbaszivattyúzás során az alapozás megtervezése szempontjából fontos, elsősorban a következőkben felsorolt, további adatokat kell meghatározni: