Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

428 Csanády Mihály 7. Л SZEWYY ÍZTISZTÍTÁS MEGOLDÄSA A Duna védelme — különös tekintettel a Fővárosi Vízművek felszíni vízkivételére — indokolttá teszi, hogy a város szennyvizeit csak tisztítás után vezessék be. A bőséges hígítás miatt teljes biológiai tisztításra egyelőre szükség nincs, az elkészült — a hatóságok által jóváhagyott — tervek szerint biológiai résztisztítást biztosító berendezés fog épülni. Az eleveniszapos tisztítás várhatóan jelentősen csökkenteni fogja majd az ipari jellegű szennyező anyagok mennyiségét is. A tervezett hatásfok BÓ I-vel mérve 70%. A tisztított szennyvizet nyomócsövön a Duna sodorvonalába vezetik. A MÉLYÉPTERV által 1964-ben készített, 1966-ban korszerűsített beruházási program I. ütemben 12 300, II. ütemben (1975) 18 300 m

3/nap szennyvíz (45000 lakosegyenérték) tisztítását vette figyelembe. (A Vízgazdálkodási Kerettervben 16 000 m

3, 40 000 fő szerepel.) A technológia eleveniszapos rendszerű : előülepítés nélkül kerül a szennyvíz az átlagosan 30 perc tartózkodást biztosító (4x65 m

3) levegőztető medencékbe, majd innen a 2,1 óra tartózkodásra méretezett „Uniflow" típusú ülepítőbe (550 m

3). A szennyvíziszap aerob lebontóba kerül, amely technológia üzemi méretű kipróbálására éppen a váci telep lesz az első hazai berendezések egyike. Az iszaplebontási technológia kísérleti jellege miatt az Egészségügyi Minisztérium iszapfertőtlenítő berendezés létesítését is előírta. A kiviteli tervek elkészültek, a főgyűjtő meghosszabbítása és az átemelő berendezés építése még 1966-ban megkezdődött. A telep a terv szerint 1970-ben készül el. Az új szennyvíztelep elhelyezése vet fel közegészségügyi kérdést. A kijelölt telephely a város alatt, a régi szennyvíztelep alatt kb. 200 m-re van, a Duna partján. A városrendezési terv szerinti hely jelenleg még a Duna meder, amelynek feltöltése a sodorvonal áthelyezés következtében csak kb. 50 év után várható. A telepet így a jelenlegi partra tervezték meg. Alatta van a váci Hajógyár, majd kb. 2 km-re a Forte vízműve (parti szűrésű kutak). Közvetlenül a kijelölt hely mellett van viszont a Fűszért Nagykereskedelmi Vállalat élelmiszer raktára, sőt az új szennyvíztelep területe is még a Fűszért tulajdonában van jelenleg. Az Országos Építésügyi Szabályzat szennyvíztelepnek élelmiszer raktártól való távolságára 500 m-t ír elő, itt viszont 50 m sincs meg. E helyzet kialakulásának az volt az előzménye, liogy a Fűszért 1960-ban (az OÉSz megjelenése előtt) a helyi tanács tiltakozása ellenére harcolta ki e területet, a Mészhomoktéglagyár volt telepét. A városi tanács — tekintettel a létesítendő szennyvíztelep közelségére — az AKÖV-nek akarta ezt adni, de a Fűszért a legfelső fórumig elmenve megkapta a területet, 1966-ban viszont tiltakozott a szennyvíztelep idehelyezése ellen. A szennyvíztelep máshová helyezése gyakorlatilag nem oldható meg: a Duna partján kell lennie, felfelé a város, lefelé a Forte-vízmű védőterülete miatt nem helyezliető. A Forte-vízmű alatti megoldás óriási költséggel járna (3,5 — 4 km nagyszelvényű mély csatorna, esetleg újabb átemelő), de zavarná a Sződligeti üdülőterületet is, ezért gyakorlatilag nem oldható meg. Közegészségügyileg helyes megoldás csak a közelmúltban bővített, korszerű Fűszért-telep felszámolása, illetve az épületek egyéb célú használata lehet. A KÖJÁL egyelőre annyit tudott elérni, hogy csak zárt csomagolású élelmiszereket tárolnak itt, és a szennyvíztelep felé eső ablakokat befalazzák. Az ipari szennyvizek megfelelő tisztításának biztosítása feltétele egyrészt az új szennyvíztelep zavartalan működésének, másrészt a Duna szennyezéstől való mentesítésének. A biológiailag tisztítható szennyvizek (pl. tejüzem, húsüzem) feltétlenül a szennyvízcsatornára kötendők. Ide kell kötni minden textilgyári szennyvizet is, amelyek ugyan a szennyvíztelep szempontjából nem előnyösek, de csak házi szennyvízzel együtt tisztíthatók megfelelően. Ugyanez vonatkozik az új Patyolat üzem ipari szennyvizére is. A legtöbb helyen bizonyos előtisztítóra is szükség van, erre a MÉLYÉPTERV már 1963-ban tett javaslatot, de tudomásunk szerint eddig csak a Kötöttárugyár kezdett hozzá a megépítéséhez, és a Forte készítette el a szennyvízcsatornára kötés tervét. A szennyezetlen hűtővizeken kívül a csapadékcsatornára kötve maradhatnak a szervetlen szennyezettségű (pl. savas, ciános, mangános, kocsimosásból származó stb.) ipari szennyvizek, de itt a megfelelő előtisztításról gondoskodni kell. Bár a Duna a kellő hígítást biztosítaná, de a csapadékcsatornák sem ilyen szennyvíz elvezetésére