Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Vác csatornázása 429 épültek. A ciántartalom mérgezést okozhat, a savtartalom a csatornák állagának rongálását okozza, az olaj a Duna partját szennyezi. A parti kiömlés miatt az elkeveredés nincs biztosítva, így a Duna szempontjából is károsak e vizek. Különösen fontos az olajszennyezés visszafogása. 8. ÖSSZEFOGLALÁS Vác a Duna mellett, kedvező lejtésviszonyú terepen fekszik. A szennyvíztisztítás és elhelyezés szempontjából a helyzet kedvező, az eddig kiépített hálózat alapján is lényegesen jobb a csatornaellátottság, mint a legtöbb magyar városban. Az igen kedvező adottságok ellenére is sok a nehézség, a megoldatlan kérdés. A város szenny- és csapadékvizének elvezetésére elválasztó rendszerű hálózat szolgál. Az elválasztás azonban a gyakorlatban nincs meg: a csapadékcsatornákon a Dunába és a Gombás-patakba jutó házi- és ipari szennyvizek szennyezik a városi partszakaszt, a szennyvízhálózatra kötött csapadékvizek zavarják a hálózat és a szennyvíztelep működését. Az 1931 —32-ben épült, mechanikai szennyvíztisztító telep kb. háromszorosan túlterhelt, feladatát nem látja el. Az új, biológiai résztisztítást nyújtó szennyvíztelep tervei elkészültek, építését 1966 — 70-re irányozták elő. A csatornahálózat rekonstrukciójára keretterv készült, amely meg kívánja oldani a szennyvíz- és csapadékvíz hálózat következetes elválasztását, és mentesíteni a várost a külterületi csapadékvíztől. Az ipari üzemek szennyvizének megfelelő tisztítása illetve előtisztítása nincs megoldva, közvetlenül szennyezik a Dunát, illetve zavarni fogják az új szennyvíztelep működését. Két üzem kivételével nem látszik törekvés a kérdés rendezésére. Ez az utóbbi két kérdés : a csatornahálózati rekonstrukció és az ipari szennyvizek előtisztításának a megoldása sürgős, mert enélkül a már meginduló beruházás, a szennyvíztisztító telep megépítése sem hozhat teljes értékű eredményt. A fekáliaszóródás megakadályozása és a mérgező anyagok ártalmatlanítása elsőrendű közegészségügyi érdek, aminek alapos, több évtizedre történő megoldása költséges ugyan, de a helyes városfejlesztéshez nélkülözhetetlen. Ugyanezt kívánja a Duna vízminőségének, a Fővárosi Vízművek felszíni vízkivételének védelme is. A város és a Dunamenti Víz- és Csatornamű vezetősége tudatában van a kérdés fontosságának, igyekszik a megoldást szorgalmazni, de a jelenlegi elrontott helyzetnek (a két csatornarendszer következetlen elválasztásának) gyökeres megváltoztatása olyan nagy anyagi áldozatot követelne, ami még egyelőre nem látszik biztosíthatónak. Vác csatornázásának jelenlegi helyzete jó példa arra, hogy egy nagyon kedvező adottságokkal rendelkező város esetében is milyen kedvezőtlen helyzetet teremthet az, ha a csatornázás egységes távlati terv szerinti fejlesztése helyett csak az égetően sürgős egyes kérdések úgy-ahogy történő megoldására szorítkoznak.