Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)
3. füzet - Máté Béla: Önműködő alvízszinttartó vizsgálata
40C Máté Béla 3. Az Artomortov-féle alvízszinttartó zsilipben az oldalfalak mentén jelentkező súrlódási erők kiküszöbölése céljából a felvíz felé néző szegmens zsilip csupán a két oldalfal között levő ferde homlokfalon levő nyílást zárja el (a két oldalfal között levő teljes nyílás helyett). A zsilipre az alvíz felől mereven egy úszót erősítettek, melynek mozgása a zsilip nyitását, illetve zárását idézi elő. 4. A Peplov-féle alvízszinttartó tulajdonképpen egy szegmens zsilip, mely mellett kamrában egy változó keresztmetszetű úszót építettek be. Az úszó csigakeréken átvetett kötéllel a zsilippel, az aknája az alvízzel csövön keresztül van kapcsolatban. A csigakerék alakja logaritmikus spirális. Megadott magasságú vízszintnél a zsilip egyensúlyi állapotban van. Az alvízszint csökkenése esetén a vízszint az aknában is, és ennek hatására az úszó bemerülési mélysége csökken, a forgatónyomaték növekszik, tehát a zsilip felemelkedik. Ez pedig vízhozamnövekedést és ezzel járó vízszint emelkedést okoz. A vízszint emelkedése esetén az ellentétes jelenség játszódik le: a zsilipkamrában a vízszint és ezzel az úszó bemerülési mélysége növekszik, az úszó súlyából származó forgatónyomaték csökken, tehát a zsilip leereszkedik, azaz zár. A szerkezet hátránya, hogy a zsilip mozgatásához viszonylag nagy úszóra van szükség. 5. Korall típusú (francia) alvízszinltartónál szegmens zsilipet (1) aknában (7) elhelyezett differenciál úszó (5) hoz mozgásba. Az akna az alvízzel a (9) nyíláson keresztül közlekedik. A (6) nyíláson keresztül az úszóba is víz jut. Az úszóban levő vízszint változtatásával a szabályozandó vízszintet változtatjuk meg. Az úszó merev kapcsolatban van a zsilippel és mivel felfüggesztése excentrikus, vízszintváltozás esetén az úszó csupán saját tengelye körül fordul el, és magával fordítja a zsilipet is. A szerkezet hátránya ugyancsak a zsilip mozgatásához szükséges nagyméretű úszó és úszó-akna. 6. és 7. A Neyrpic-féle „Avio" és „Avis" típusú alvízszinttartó zsilipek leírása hazánkban is ismert [26]. 8. A Gartung-féle alvízszinttartó ugyancsak szegmens zsilip, működése ugyanazon az elven alapszik, mint a Neyrpic-féle alvízszinttartó zsilip. Annyiban különbözik, hogy az úszót nem a csatorna szelvényében, hanem a csatorna mellett külön aknában helyezik el. Az úszót a zsilip tengelyére mereven erősítik, így annak mozgásának biztosításakor az akna alakja görbe, melynek sugara az úszónak a forgástengelytől számított távolsága. Az akna az alvízhez csövön át kapcsolódik. A csőnek az alvízi nyílása a zsiliptől olyan távolságban van, hogy az aknában lehetőleg statikus vízszint alakuljon ki. A szerkezet előnye, hogy a zsilip ugyanazon elemekkel al- és felvízszint szabályozására egyaránt felhasználható. b) Közvetett hatású alvízszinltartó zsilipek 1. Makovszkij-féle 1. típusú közvetett hatású önműködő alvízszinttartó zsilipet úgy alakították ki, hogy a közvetlen hatású zsilip úszó aknájának beeresztő nyílására a nyílás nagyságát szabályozó szelepet iktattak be. (A jelölések ugyanazok, mint az előző szerkezetnél.) Ebben az esetben az úszó már nem az érzékelő, hanem a végrehajtó szerv szerepét tölti be.
