Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

3. füzet - Máté Béla: Önműködő alvízszinttartó vizsgálata

Önműködő alvízszinttartó vizsgálata 409' Érzékelő szervként az .4 gömbalakú úszó szolgál, mely az alvízszint állásától függően szabályozza a D akna bemenő nyílását. Л szerkezet egyaránt alkalmazható al- és fel vízszint szabályozására. 2. A már megépült nem önműködő szegmens zsilipek automatizálására Makovszkij a 2. típusú alvizszinttartót javasolta. A szegmens zsilip önsúlyát ellensúllyal kiegyensúlyozzák. A szegmens zsilip palástja elé egy bizonyos távolságon egy másik palástot эг ísílenek. így ez mint úszó fog működni és a víz felhajtó ereje következtében igvekszik a zsilipet felemelni. A felhajtóerő nagyságát azonban szabályozhatjuk, ha a kettős falú zsilip belsejébe vizet eresztünk. Az úszót két csőcsonk köti össze mind a fel-, mind az alvízzel. Mindkét nyílásban elhelyezett szabályozó szeleppárat egy-egy bowden huzal köti az érzékelő úszókhoz. Az úszó az alvízben, vagy a felvízben lehet elhelyezve, aszerint, hogy melyik szintet kívánjuk szabályozni. A páros szabályozó szelep két csonkakúpból áll, melyekben az alappal párhuzamos nyílást fúrtak, és amelyek közül az egyik a felvízhez, a másik az alvízhez kapcsolódik. Ezeket a nyílásokat egymáshoz képest úgy helyezték el, hogy az úszó elmozdulásánál az egyik szelep nyisson, a másik pedig zárjon. Ha az alvízszint emelkedik, akkor a felvízi szelep nyit, az alvízi szelep pedig zár. A víz tehát a felvízből az úszó belsejébe jut, a zsilip súlya nagyobb lesz, tehát az zár, miáltal a vízhozam és ezzel az alvízszint is csökkenni fog. Egyensúlyi állapotban mindkét szelep nyitva van, de csak oly mértékben, hogy a felvíz felől jövő víz közvetlenül az alvízbe jut. Szerkezet előnye, hogy ily módon a már megépült szegmens zsilipek lényeges átalakítás nélkül automatizálhatok. A Makovszkij-féle 3. zsilip szerkezete és működési elve a következő: Maga a zsilip egy, az alvízi csőfej fölé csuklóra függesztett billenőtáblából, az alvíz felől egy hengeres alakú palástból, és két függőleges sík oldallapból, valamint a kiegészítő súlyból, vagy ellensúlyból áll. A hengeres alakú palást középpontja a felfüggesztési ponton van abból a célból, hogy az alvíz felől ható erők eredője a felfüggesztési ponton menjen keresztül, így az a zsilip egyensúlyi állapotára ne legyen hatással. Szabályozó szervként egy úszóval ellátott kétirányban működő szelep szolgál. A szelep kapcsolatban van a felvízzel, az alvízzel és a zsilipkamrával. Az alvízszinttartó zsilip működési elve (2. ábra) a következő: ha az alvízszint a megadott szint fölé emelkedik, az úszó a szelep felvízi nyílását nyitja és a víz a felvíz felől a szelepen keresztül a zsilipkamrába áramlik, ezáltal annak súlya megnövekszik, tehát az átfolyási nyílást csökkenti, aminek hatására az áteresztett vízhozam csökken. Ha az alvíz a megadott szint alá csökken, fordított jelenség játszódik le: az úszó a szelep felvízi nyílását zárja, az alvízi nyílását pedig nyitja. A zsilipkamrából a víz az alvízbe folyik, ezáltal súlya csökken, a zsilip felemelkedik és az áteresztett vízhozam növekszik. A zsilip — egyensúlyi állapotának beállta után a szelep olyan középhelyzetet foglal el, hogy a szelepen a felvíz felől az alvízbe közvetlen, szabad átfolyás van. Ez azért is lényeges, mert így a szelep nem iszapolódhat el. Ezeket az alvízszinttartó zsilipeket megvizsgáltuk abból a szempontból, hogy közülük melyik elégíti ki legjobban az ismertetett követelményeket. Vizsgálataink eredményeképpen arra a meggyőződésre jutottunk, hogy a követelményeknek legjobban megfelel a Makovszkij-féle 3. közvetett hatású alvízszinttartó zsilip.