Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

3. füzet - Böcker Tivadar: A budapesti hévízkutak összefüggésének vizsgálata

A budapesti hévízkutak összefüggése 377 hoz viszonyított helyzete is — sőt bizonyos esetekben főleg ez — határozza meg a mérhető változásokat. A budai forrássortól Ny-ra a források közvetlen utánpótlódási területén létesítendő vízkivételek például eredményezhetik a vízszint és ezzel együtt a forráshozamok csökkenését, de ez minden esetben a víz hőmérsékletének emelkedését vonná maga után. Ez a megállapítás még részletes megfigyelésekkel nincs alátámasztva. Azonban ha feltételezzük pl., hogy a vetők mentén felszálló hévíz hőmérséklete a pesti feltárt hévizekkel egyező, de 70 C°-nál nem kisebb, akkor a budai forrássor átlagos 40 G°-ú hőmérsékletét csak az esetben kaphatjuk meg, ha a felszálló hévíz 1:1 arányban keveredik a hideg (átlagban 10 C°) karsztvízzel. . 1X70 C°+1

X10 C° Vagyis: = 40 C° Ha azonban a lehűlést előidéző hideg karsztból nagyobb vízelvételt eszközlünk, pl. nem 1:1 hanem csak 1:0,75 arányban keverednek a vizek, akkor ez 1X70 C° +0,75X10 C° 1,75 = 44,3 C°-t eredményez, vagyis a budai hidegkarszt erősebb megcsapolása elvileg a már leírt hőmérséklet növekedést okozza. Ellenkező esetben pedig a pesti hévízkarsztvíz intenzív megcsapolása — öszszefüggő rendszer esetében — hőmérséklet csökkenéssel járó hozamcsökkenést okozna. Pl. az előbbi 1:1 arányú keveredés úgy változna meg, hogy 0,75X70 C°+1X10 C° .... az —— =35,6 L hofokon vizet eredmenyezne. 1 j /О Az eddigiekből következik, hogy a rendszeres vízszintészlelésen kívül azonos időben kellene regisztrálni a források vízhozamát és hőmérsékletét, a forrássortól Ny-ra a budai oldalon történt vízkivételeket és a pesti oldalon felhasznált vízhozamokat. Csakis a felsorolt adatok pontos, rendszeres és hosszú időn át történő észlelése után következhet be a vízszintek, vízhozamok és vízhőmérsékletek vázolt és feltételezett összefüggésének tényekkel történő alátámasztása. A mesterséges megcsapolások még a legkisebb vízkivétel mellett is változást okoznak a természeti tényezők által alakított vízszintben, azt a megcsapolás környékén csökkentik, depressziós teret alakítanak ki. 4. A karsztvízszint alakulása a vizsgálati időszak alatt A május 2—16-i időszakban lezajlott és a Zuglói termálkút kompresszorozásával egybekötött összefüggésvizsgálat érdekes eredményeket hozott. A vizsgált kutak egyrészében a dinamikus karsztvízszint alakulása olyan jellegű volt, hogy semmiféle kapcsolatba nem volt hozható a Zuglói kút termelésével. Több kútban azonban követhető volt a kompresszorozás hatása. A következőkben egyenként vegyük vizsgálat alá a megfigyelt kutakat. Elöljáróban meg kell említeni, hogy az ábrákon feltüntetett vízszintgörbék felrakásánál a naponkénti, sőt a naponként többszöri mérési adatból adódó számos, a már említett tényezők által befolyásolt „lázgörbe" kiegyenlítő ún. tendencia görbéjét ábrázoltuk. Ily módon a süllyedő, vagy emelkedő tendencia dominál 5*