Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

3. füzet - Böcker Tivadar: A budapesti hévízkutak összefüggésének vizsgálata

376 Böcker Tivadar depressziós szintjét képezi. A karsztvíz­szint Ny-ról a Duna felé haladva csök­ken, a Duna vonalában eléri a Duna mindenkori szintjét. A 7. ábrán látható, hogy amikor a Duna szintje felemelke­dik, ami egyben a depressziós mélypont felemelkedését is jelenti, a budai oldal nyílt vízszintje természetszerűen vele együtt emelkedik. Ez a Duna felé eső nyílt víztükör ugyanis nem más mint a Duna szintjében levő források megcsapoló hatására kialakult természetes depresz­szió. A pesti oldalon, a fedett karszt terü­letén ez a hatás nem annyira kézenfekvő, habár a karsztvíz nyomásának változása a mélyben összefüggő vízrendszer ese­tében lényegében követi a nyílt karsztban mozgó víztükör változását. Azonban a budai oldal depressziós felületének effektív emelkedése vízmozgást jelent, és ez természetes megcsapolások szintjére vonatkoztatva víztömeg növekedést ered­ményez, ami ezeken a megcsapolási helyeken fakadó vizek hozamában okoz vál­tozást. Már 1937-ben kimutatták [11], hogy a Gellért fürdő forrásainak vízhozama változik a Duna vízállásával, amit azután újabb megfigyelések Kessler Hubert részéről igazoltak is. Ily módon a Duna vízjárásának hatása a budai depressziós­szint és a forráshozamok emelkedésében vagy süllyedésében jelentkezik és kevésbé a pesti mélykarszt nyomásállapotának változásában. A tavaszi olvadás, vagy általában erősen csapadékos időjárás után a nyomás növekvő tendenciát, azután pedig csökkenő irányzatot mutat, eltekintve a mes­terséges behatásoktól. Mivel a Duna szintje is általában azonos periódusokban mutat emelkedést, (ha nem is ugyanazon csapadék hatására), azután pedig csök­kenést, ily módon a nyomásgörbék és a Duna vízjárás-görbéje tényleg mutatnak hasonlóságot. Azt nem lehet bizonyosan állítani, hogy a nyomásgörbe hasonló­ságát a Duna vízjárása okozza, amikor lényegében mindkettő változása — az előbbi megfontolás alapján — azonos okokra vezethető vissza. A kapcsolat pon­tos meghatározására további vizsgálat szükséges. Megállapíthatjuk, hogy a karsztvíz szintjének alakulására igen sok tényező van kihatással. Ebből a megfigyelésekre és a vízszintadatok, de az ezzel összefüggő vízhozamértékek regisztrálására azt a következtetést vonhatjuk le, hogy vízszint­adatok és vízhozammérések a mérés idejének és körülményeinek pontos leírása, rögzítése nélkül nem közölhetők. Ezek utólag nem rekonstruálhatók és így az ada­tok megbízhatóságához és használhatóságához a későbbiekben erős kétség fér. g) A mesterséges megcsapolások halása Az előbbi a.—f. pontban felsoroltakon kívül a karsztvízszint természetes dinamiz­musát minden esetben befolyásolják a különböző mesterséges vízkivételek, megcsapo­lások. Azonban nem minden mesterséges vízkivétel eredményez érzékelhető mér­hető változást. Itt gondolni kell a 2/b pontban említettekre, amelyek alapján nem­csak a vízkivétel nagyságrendje, hanem a kút mélyszerkezethez és a többi kutak­7. ábra. A Duna szintje, mint depressziós mélypont Fig. 7. Niveau du Danube, comme point bas de dépression Bild 7. Der Wasserstand der Donau als Depressionstiefpunkt

Next

/
Thumbnails
Contents