Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

3. füzet - Böcker Tivadar: A budapesti hévízkutak összefüggésének vizsgálata

376 Böcker Tivadar depressziós szintjét képezi. A karsztvízszint Ny-ról a Duna felé haladva csökken, a Duna vonalában eléri a Duna mindenkori szintjét. A 7. ábrán látható, hogy amikor a Duna szintje felemelkedik, ami egyben a depressziós mélypont felemelkedését is jelenti, a budai oldal nyílt vízszintje természetszerűen vele együtt emelkedik. Ez a Duna felé eső nyílt víztükör ugyanis nem más mint a Duna szintjében levő források megcsapoló hatására kialakult természetes depreszszió. A pesti oldalon, a fedett karszt területén ez a hatás nem annyira kézenfekvő, habár a karsztvíz nyomásának változása a mélyben összefüggő vízrendszer esetében lényegében követi a nyílt karsztban mozgó víztükör változását. Azonban a budai oldal depressziós felületének effektív emelkedése vízmozgást jelent, és ez természetes megcsapolások szintjére vonatkoztatva víztömeg növekedést eredményez, ami ezeken a megcsapolási helyeken fakadó vizek hozamában okoz változást. Már 1937-ben kimutatták [11], hogy a Gellért fürdő forrásainak vízhozama változik a Duna vízállásával, amit azután újabb megfigyelések Kessler Hubert részéről igazoltak is. Ily módon a Duna vízjárásának hatása a budai depressziósszint és a forráshozamok emelkedésében vagy süllyedésében jelentkezik és kevésbé a pesti mélykarszt nyomásállapotának változásában. A tavaszi olvadás, vagy általában erősen csapadékos időjárás után a nyomás növekvő tendenciát, azután pedig csökkenő irányzatot mutat, eltekintve a mesterséges behatásoktól. Mivel a Duna szintje is általában azonos periódusokban mutat emelkedést, (ha nem is ugyanazon csapadék hatására), azután pedig csökkenést, ily módon a nyomásgörbék és a Duna vízjárás-görbéje tényleg mutatnak hasonlóságot. Azt nem lehet bizonyosan állítani, hogy a nyomásgörbe hasonlóságát a Duna vízjárása okozza, amikor lényegében mindkettő változása — az előbbi megfontolás alapján — azonos okokra vezethető vissza. A kapcsolat pontos meghatározására további vizsgálat szükséges. Megállapíthatjuk, hogy a karsztvíz szintjének alakulására igen sok tényező van kihatással. Ebből a megfigyelésekre és a vízszintadatok, de az ezzel összefüggő vízhozamértékek regisztrálására azt a következtetést vonhatjuk le, hogy vízszintadatok és vízhozammérések a mérés idejének és körülményeinek pontos leírása, rögzítése nélkül nem közölhetők. Ezek utólag nem rekonstruálhatók és így az adatok megbízhatóságához és használhatóságához a későbbiekben erős kétség fér. g) A mesterséges megcsapolások halása Az előbbi a.—f. pontban felsoroltakon kívül a karsztvízszint természetes dinamizmusát minden esetben befolyásolják a különböző mesterséges vízkivételek, megcsapolások. Azonban nem minden mesterséges vízkivétel eredményez érzékelhető mérhető változást. Itt gondolni kell a 2/b pontban említettekre, amelyek alapján nemcsak a vízkivétel nagyságrendje, hanem a kút mélyszerkezethez és a többi kutak7. ábra. A Duna szintje, mint depressziós mélypont Fig. 7. Niveau du Danube, comme point bas de dépression Bild 7. Der Wasserstand der Donau als Depressionstiefpunkt