Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

3. füzet - Böcker Tivadar: A budapesti hévízkutak összefüggésének vizsgálata

A budapesti hévízkutak, összefüggése 375 A 6. ábrán látható a Zuglói termálkút lezárása után felvett hőmérséklet és vízszintadatok diagrammban történő ábrázolása. Ebből látható, hogy milyen tág határok között ingadozhat a vízszint a hőmérséklet függvényében. Összefüggő vízrendszer esetében — már pedig ennek a vízföldtani és mélyszerkezeti viszonyok nem mondanak ellent — a különböző hőmérsékletű vízszintadatok korrigálás nélküli összehasonlítása igen helytelen következtetésre vezethet. Éppen a Zuglói kút példája bizonyítja mindennél világosabban, hogy a hőmérséklet csökkenésével süllyed a víz szintje is, és az is kézenfekvő, hogy mennél magasabb a víz hőfoka, azonos hőmérsékletre való korrigálásnál annál nagyobb érték vonandó le belőle. Ha pedig azt látjuk, hogy a víz hőfoka ÉNy-ról DK felé haladva általában növekszik, mert növekszik a feltárt mélység és növekszik az izolátor szerepét betöltő fedőréteg vastagsága is, akkor nyilvánvaló a korrigálatlan vízszintek K, DK-i irányban mutatkozó emelkedése is. Ez az oka а К felé emelkedő hőmérséklet és vízszintnek és nem а К felőli hévíz utánpótlódás. Mindenesetre a vízszintek korrekciójára az összehasonlíthatóság céljából van szükség és ennek csak egy durva megközelítése a hőmérséklet korrekciója. Végül is a vízszintekben mutatkozó eltérést fajsúlybeli különbség eredményezi. A víz fajsúlyának különböző értékeit pedig nem csak a hőmérséklet, hanem a gáztartalom, az oldott anyagok mennyiségének különbsége stb. okozza. íly módon ez a kérdés további és lényegesen alaposabb kutatást igényel. A fentiek figyelembevételével hőmérsékleti korrekciót nem alkalmaztunk a vizsgálat során, mivel a vízemelés hatásának megállapításához erre nem volt szükség. Ez alól csak a már említett -5. ábra képez kivételt. e) A légnyomás hatása A légnyomás változásának hatása a nyílt karsztvízszintnél roppant egyszerű. Kézenfekvő, hogy a dinamikus vízszint alakulását a növekvő légnyomás csökkenő irányban befolyásolja. Vagyis ha egy bázisértékhez, pl. 760 Hg mm nyomáshoz, tartozó vízszintre ennél nagyobb nyomás hat, akkor a vízszint süllyedő irányzatú lesz. A fedett, nyomás alatti karsztnál ez a hatás nem feltétlenül jelentkezik. Egyrészt azért, mert a nyomás alatt karsztvíz nem érintkezik közvetlenül a levegővel, másrészt pedig ha a fedett karszt a nyílt karszttal összefügg, akkor a légnyomás-változás a nyíltkarsztban okoz effektív vízmozgást. Ez az effektív vízmozgás a természetes megcsapolási helyek felé irányulhat, és ott e hatásnak a források vízhozamának változásában kell jelentkeznie. A légnyomás hatásán kívül még több más tényező is hathat a karsztvízszint alakulására, így pl. a Hold járásának hatása, amelyre az ország egyes területein vannak bizonyos jelek. A budapesti karsztvízrendszernél azonban sem a légnyomás, sem pedig a luniflukció hatását behatóbban még nem vizsgálták. f) A Duna vízjárásának hatása A Duna vízjárásának hatása a budapesti karsztvízszintre, illetőleg a budai forrássor vízhozamára nem alapnélküli megállapítás [7]. Miután a Duna — éppen mert a szökevényforrások vize a Dunába folyik, illetve a források fakadási szintje közel egyezik a Duna szintjével - a budai nyílt karsztrendszer megcsapolási, azaz 5 Vízügyi Közlemények