Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

298 Pataki Nándor te a város vízigényét, és az OVF Vízkutató és Fúró Vállalat további 6 db kút építésére kapott megbízást. A vízmű az ún. békési depresszió néven ismert földtani tájegységhez tartozó területen helyezkedik el. Az altalajt felszínközeiben az egykori Maros folyó fő-, illetve mellékágai által szállított törmelékanyag építi fel. A földtani szelvényre jellemző, bogy agyagos közbetelepülések által elválasztva 10—15 vízadóréteg található (6. ábra). A porózus szinteket homok, homokos kavics, és kavicsösszletek alkotják. A pleisztocén korú rétegösszletek vízadóképessége 100 — 200 l/p/m fajlagos vízhozammal elég jónak mondható. A területen több nagyobb mélységű (600 m) fúrás is létesült és 450 — 500 m-ig pleisztocén, majd mélyebben levantei és pannon korú üledékket tártak fel. A mélyebb rétegösszletek azonban erősen iszapos, agyagos jellegűek, és vízadóképességük lényegesen gyengébb, mint a felszínközeli, durvább pleisztocén képződmények említett vízeredménye. A vízmű-bővítést így 60 m mélyre tervezett nagy átmérőjű csőkutak építésével oldottuk meg. A tervezésnél fő irányelvünk az volt, hogy a vízföldtani viszonyok által biztosított lehetőséget mind mennyiségi, mind minőségi vonatkozásban legjobban kihasználjuk. в. ábra. A békéscsabai kísérleti beépítés altalajának fúrásszelvénye