Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

1. füzet - Szőcs József: Az 1965-66. évi téli-tavaszi belvízvédelem Magyarországon

Az 1965—1966. évi belvízvédekezés 11 1. A VÉDEKEZÉST MEGELŐZŐ INTÉZKEDÉSEK A várható belvízjárással számolva, a kötelező óvatosságnak megfelelően a Vízügyi Szolgálat, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya, a Földmüvelésügyi, a Nehézipari és Belügyminisztérium közreműködő segítségével kialakította a hegyes dombvidéki területeken a helyi vízkárelhárítás tanácsi szervezetét, a gyors hírközlés lehetőségét és feltöltötte a helyi vízkárelhárítási anyagok raktárait. A síkvidéki területeken a belvízvédelmi művek őszi felülvizsgálatát október hó folyamán elvégezte, és intézkedést tett a belvízvédelmi csatornák üzemképessé tételére. Egyes helyeken a felülvizsgálat alapján hordozható szivattyúállások megépítését rendelte el, melyek nagy segítséget jelentettek a védekezés alatt. 1965. október 15-én Szegeden megtartott belvízvédelmi értekezlet szintén nagymértékben elősegítette a felkészülést. Az értekezlet résztvevői a hidrometeorológiai adatok értékelése, valamint az elmúlt évek belvízképződésének vizsgálata alapján arra a megállapításra jutottak, hogy 1966 tavaszán jelentősebb belvízképződés várható. Ezért a belvízkárok csökkentése és a folyamatos megelőző intézkedések fokozatos megvalósítása érdekében az alábbi feladatok végrehajtása vált indokolttá még az ősz folyamán: a) A Megyei Tanácsok, Állami Gazdaságok Igazgatóságai a Vízügyi Igazgatóságokkal közösen az ár- és belvízvédelmi összekötők rendszeres értekezletének keretében értékeljék saját területük belvízvédekezési helyzetét és határozzák meg a sajátos viszonyoknak megfelelően az elvégzendő intézkedéseket. b) Az üzemen belüli vízrendezés, a meglevő tevékenység és a belvízvédekezés tervszerűségének és rendszerességének biztosítására az üzemek megfelelő képzettséggel és hatáskörrel rendelkező felelőst jelöljenek ki. Ennek közvetlen őszi feladata a Vízügyi Igazgatóságok, illetve Vízgazdálkodási Társulatok műszaki szakértőjének segítségével felmérni az üzem területének belvízi helyzetét és meghatározni a belvízkár elhárítása érdekében szükséges teendőket. A kijelölt felelősnek az esetleges belvízvédekezés során — kapcsolatot tartva a védelmet irányító Vízügyi Igazgatósággal — közre kell működnie a káros vizek levezetési ütemének, vagy a szükséges vízvisszatartás helyének meghatározásában. c) A rendszeresen belvízjárta területek eredményes hasznosítása érdekében a jövőben a vetésterv összeállításánál a vízjárási viszonyokat figyelembe kell venni. d) Meg kell határozni azokat a legelőterületeket, ahol kis munkával a belvizek visszatarthatok. e) Valamennyi érdekeltnek határozott intézkedéssel és a végrehajtás folyamatos ellenőrzésével gondoskodnia kell a belvízcsatornák, árkok és átereszek mielőbbi kitakarításáról. f) Az üzemeknek és gépjavító állomásoknak az ősz folyamán gondoskodniuk kell a belvízvédekezésnél használható szivattyúk és csatornanyitó gépek, valamint egyéb eszközök jókarbahelyezéséről. g) A talajművelést az őszi szántás maradéktalan elvégzése mellett, a lehetőség szerint mélylazítással együtt kell elvégezni. h) A talajművelés befejezésekor indokolt a táblák mellett vízgyűjtő és levezető barázdákat készíteni.