Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

1. füzet - Szőcs József: Az 1965-66. évi téli-tavaszi belvízvédelem Magyarországon

12 Szőcs József i) Meg kell határozni a belvizek levezetési sorrendjét. A befogadók túlterheltsége esetén az alábbi vízlevezetési sorrendet kell betartani : a) lakott területek, b) őszi vetések, c) évelő vetések, d) tavaszi vetések, e) szántóterületek, /) legelők. j) A Tanácsok biztosítsák, hogy a Vízügyi Igazgatóságok belvízvédekezési műszaki intézkedései — a késlekedő végrehajtásból eredő kár megelőzése érdekében — maradéktalanul érvényesülhessenek. к) Kívánatos, hogy a belvízkár elhárításában érdekeltek — a Tanácsok és üzemek — igényeljék helyi feladataik meghatározásában a Vízügyi Igazgatóságok és Vízgazdálkodási Társulatok tanácsadói segítségét. I) A Vízügyi Igazgatóságok ár- és belvízvédelmi összekötők értekezletének keretében — a résztvevők körének szükség szerinti kiterjesztésével — ismertessék a vízügyi szervezet (állami, társulati) belvízvédelmi műveit és a felkészültséget. December elején a várható helyzetre való tekintettel az igazgatóságokat felhívtuk, hogy gondoskodjanak a csatornák, tárolók, tárolásra kijelölt tavak, holtmedrek maximális víztelenítéséről még a fagy beállta előtt. Ennek érdekében a szivattyúzásokat az indulásra mértékadó vízszint alatt is folytatni kell; utasítsák a csatornaőröket a fokozottabb ellenőrzésekre, a vízfolyási akadályok sürgős eltávolítására, a műtárgyak kitakarítására; a szakaszmérnökségek útján vizsgálják felül a társulati, tanácsi kezelésben levő csatornákat, s ha azok kitisztítása, gaztalanítása nem kielégítő, azonnal intézkedjenek. A belvízvédekezésre való felkészülés — különösen a Szegeden megtartott érte kezlet eredményeként — fokozott erővel folytatódott. Az igazgatóságok elkészítették a szervezeti kimutatásokat, valamint a hordozható szivattyúk felvonulási tervét. Megszervezték a hordozható szivattyúk üzemanyagszállítását, a szivattyútelepek üzemanyagkészletét pedig feltöltötték. Előre gondoskodtak a gépészszemélyzet váltásáról; amennyiben azt saját állományukból nem tudták biztosítani, úgy idegen szervekkel szerződtek. 2. A VÉDEKEZÉS A tényleges védekezés már november hónapban megkezdődött. Mint azt a 4. ábra is szemlélteti, a belvizek tulajdonképpen két hullámban vonultak le. Az első belvízhullám december—januárban, a második pedig február —március hónapban jelentkezett. A decemberi belvíz nagyobb elöntéseket nem okozott, de az amúgy is magas talajvízszint tovább emelkedett és a talaj telítődött. A védekezés ebben az időszakban főleg a szivattyútelepek és hordozható szivattyúk üzemeltetésére, az észlelt lefolyási akadályok eltávolítására, a tárolótavak kiürítésére, majd januárban a csatornák és műtárgyak hótól-jégtől való mentesítésére szorítkozott.