Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

114 Szilvássy Zoltán 4. ábra. Tömörségeloszlás a báta-pörbölyi árvédelmi töltés 8 + 260 tkm szelvényben A 4. ábrán a 8 + 260 tkm-beli szelvény tömörségeloszlását mutatjuk be. A 8 + 000 jelű szelvényben 1966 szeptemberében a méréseket megismételtük. Az észlelt tömörségértékeket - összehasonlítás céljából - ugyancsak a 2. ábrán mutatjuk be. Talaj mechanikai vizsgálatok A fúrás során kivett talajmintákon az agyagfrakció ásványi összetételének és állapotának jellemzése céljából desztillált vízzel hagyományos és optimális szódamennyiséggel peptizált szemeloszlási vizsgálatot végeztünk (5. ábra). Meghatároztuk a minták konzisztenciahatárait is. A szivárgási tényező meghatározása érdekében a természetes nedvességtartalmú talajmintákat beépítettük a vizsgálóberendezés hengereibe. A minták nagy, 30% körüli víztartalmuk folytán elvileg telítettnek voltak tekinthetők. Az így beépített minták ,,k" értéke vagy egyáltalán nem volt mérhető, vagy 10~

7 és 10~

8 cm/s körülire adódott. A talajmintákat megkíséreltük a helyszínen mérttel azonos 1,1 t/m

3 körüli térfogatsúllyal a szivárgási tényező vizsgálóberendezés hengereibe beépíteni, ez azonban a talaj csomós, göröngyös állapota miatt nem sikerült és az] eredmények kiértékelhetetlenek voltak. Ezt követően a mintákat a talajmechanikában szokásos 105 °C-on kiszárítottuk, porrá törtük, majd a hengereket felső élükig vízbe merítve, vízbeszórással próbáltuk a kívánt 1,1 t/m

3 körüli térfogatsúlyú mintákat előállítani. Ezzel a módszerrel a 3. ábra 3. jelű talaja esetében 1,22 t/m

3 térfogatsúlyú mintát sikerült készíteni és ezen 1 = 0,4 gradiens mellett 3,8 X 10~

3 cm/s áteresztőképességi tényezőt mértünk. Nem sikerült megállapítani, hogy a vizsgálati hengerben ezek a lazán beépített minták tömörödtek-e vagy sem, bár ennek elkerülésére a vizsgálatokat alulról történő átszivárgással végeztük. A tömörségben tapasztalt különbségek vizsgálata érdekében a 8 + 000 jelű szelvény 2. furatból a 0,60 és 1,20 m közötti mélységből vett talajmintán duzzadási vizsgálatot végeztünk. A légszáraz mintát 1,78 t/m

3 száraz térfogatsúllyal (Proctor optimum) 8 súly% nedvességtartalommal építettük be és víz alá merítve, terhelés nélkül vizsgáltuk. Az 1,5 óra alatt bekövetkezett függőleges duzzadás mértéke 21% volt.