Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

A déldunai árvédelmi töltések 115 6. ábra. Desztillált vízzel és optimális szódamenngiséggel peptizált állapotban felvett szemeloszlási görbék Az eredmények értékelése Az izotópos tömörségmérés első ízben nyújtott lehetőséget a töltések belsejében lejátszódó folyamatok nyomonkövetésére. A mérési módszer pontossági vizsgálatát elvégeztük és megállapítottuk, hogy azzal a nedves térfogatsúly ±2%-os relatív hibahatárral, a nedvességtartalom +5% relatív hibahatárral meghatározható. A laboratóriumban 1,5-1,6 t/m

3 száraz térfogatsúly mellett meghatározott szivárgási tényezők alapján a töltés anyagát vízzárónak kellett volna minősíteni, ez azonban az árvíz alatt szerzetL tapasztalatokkal nem egyeztethető össze. A 6. ábrán feltüntettük azokat az e hézagtényező-értékeket, amelyek а к vizsgálathoz beépített talajminta tömörségéhez tartoznak. Számítottuk a helyszínen mért térfogatsúlynak megfelelő e' liézagtényező-értéket is, majd ennek ismeretében a szemcsés talajokra vonatkozó Kozeng-iélc képlet alapján a töltésben levő laza talaj áteresztőképeségére kívántunk következtetni. Az így számított Ar'-értékek azonban — bár nagyobímk a laboratóriumi értékeknél - még mindig nem szolgáltatnak kielégítő magyarázatot a nagymérvű szivárgásra. A lazán beépített talajra meghatározott szivárgási tényezők csak tájékoztató értékeknek tekinthetők, mert ezideig nincsen adatunk arra vonatkozóan, hogy a talajban levő agyagásványok milyen változásokat szenvednek a kiszárítás folyamán, és hogy ezek az elváltozások, ha vannak, reverzibilisek-e vagy sem. Megjegyezzük, hogy a bentonitok vizsgálatára vonatkozó magyar szabvány szerint a mintákat a vizsgálatokra való előkészítés során 60 C° hőmérsékleten kell kiszárítani. Az eredeti nedvességtartalommal beépített talajminták áteresztőképességi vizsgálatából sem vonhatunk le következtetéseket az eredeti töltéstalaj áteresztőképességére vonatkozóan elsősorban azért, mert a vizsgálatot „átgyúrt" talajjal végeztük, a mintákat a helyben mértnél nagyobb tömörséggel tudtuk csak beépíteni és így a töltés talajának eredeti szerkezetét megváltoztattuk. Kötött talajok áteresztőképességének vizsgálatára továbbá sem rendelkezünk megfelelő kísérleti berendezéssel, amely biztosítaná a minták tökéletes telítettségének megbízható ellenőrzését és a vízben oldott levegő kiválásának megakadályozását. 8*