Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

100 Gábos L.—Orlóczi I,—Tóth J. és fertőzésveszélyt okozva Debrecen város szélén kívül Hajdúszovát és Hajdúszoboszló helységeket is érinti. A csatornahálózat bővítése és korszerűsítése a városfejlesztés alapvető feltétele. A növekvő — és az ipari fejlesztés miatt romló minőségű — szennyvíz tisztítását és károkozás nélküli elhelyezését pedig nemcsak Debrecen, hanem az érintett területek biztonságos közegészségügyi helyzetének megteremtése is sürgeti. 2. A csatornahálózat és a szennyvízelhelyezés története és jelenlegi helyzete Debrecen város a Nyírség és Hajdú-hátság határán van. A mintegy 40 km

2 nagyságú beépült terület domborzatilag sík, amely északkelet-délnyugat irányban átlagosan 3%o lejtésű. Az 500 mm sok évi átlag értékű csapadékú vidék vízben szegény. A várost két, természetes völgyeletek összekötésével épített csatorna határolja. A keleti oldalon levő Kondoros és a nyugati városszél mellett vezetett Tócó csatornák természetes kis vízhozama nulla és a sok évi közepes vízhozamuk sem haladja meg a 20 l/s értéket. A két csatorna Sáránd községnél egyesül és Kösely vízfolyás néven Nádudvar mellett torkollik a Hortobágy főcsatornába. Debrecen vízigényét - jelenleg - teljes egészében rétegvízből elégíti ki. A kb. 45 ezer m

3/nap teljesítményű központi vízművön kívül több száz 20 — 70 m mély kút szolgáltatja a vizet a lakosság és az ipar részére. A város vízellátásának fejlődését jól szemléltetik a városi vízmű bővülésére vonatkozó I. táblázatbeli adatok. I. táblázat A debreceni városi vízmű jellemzi) műszaki adatai Év A vízmű (átlagos) termelése Vízvezeték-hálózat hossza Csatlakozások (bekötések) száma Ellátott lakosok száma m'/nap km db 16 1913 1 400 66 800 17 000 1923 4 300 72 2420 23 000 1938 6 300 77 5200 31 000 1945 7 200 87 7100 34 000 1952 6 900 103 8100 36 900 1963 23 800 182 9073 82 000 1965 25 400 202 9334 85 000 A városban keletkező szennyvizeket jelenleg többféleképp helyezik el. A nyíregyházi és böszörményi vasútvonalak közé eső területen — ahol a lakosság közel 60%-a lakik — általában az egyesített rendszerű csatornahálózat gyűjti össze a szennyvizeket és vezeti a Tócóba. Ezen területen a csatornázatlanság vagy a csatorna túlterheltsége miatt helyenként elszikkasztják a szennyvizeket. Az említett vasútvonalakon kívüli városrészekben nincs közműves csatorna. Itt a szennyvizeket a Húsipari, illetve Baromfifeldolgozó és Hűtőipari Vállalatok kivételével elszikkasztják. Az említett vállalatok saját csatornarendszert és tisztítótelepet építettek ki és a mechanikailag tisztított szennyvizet a Véresároknak nevezett nyílt felszínű csatornán keresztül a Kondoros vízfolyásába vezetik. A repülőtéren és környékén keletkező szennyvizeket a közel levő Tócó csatorna fogadja be (1. ábra). A csatornahálózat megvalósításának sajátos jellemzője, hogy építését elsősorban a csapadékból származó vizek elvezetése sürgette. A múlt század elején még a belvárosban is voltak mocsaras területek és csapadékos időben a burkolat hiánya miatt