Vízügyi Közlemények, Kivonatok, 1965

3. Az 1965. évi dunai árvíz elleni védelem a magyarországi Dunaszakaszon - 3.6. Szilágyi Elemér: Árvízvédelem Mohács térségében

Árvízvédelem Mohács térségében 251 Az elmúltak tapasztalatai alapján a töltésszelvény megerősítésével ma már a töltéstest átázásaiból eredő hibákat ki lehet küszöbölni, de a megbízhatatlan töltéstalaj és töltésalap megmarad, amely a buzgárosodás veszélyét továbbra is fenntartja. A múlt rövid felidézésének befejezéseként a töltésfejlesztésnek főbb lépcsőit kívánom szemléltetni a 2. ábrával. b) A védelmi vonal és feladatának ismertetése A 20,065 km hosszú árvédelmi vonalnak, mely vonal a déli országhatártól Mohács vasútállomásnál levő magaspartig terjed, az a rendeltetése — mint ahogy a 3. ábra mutatja —, hogy magyar területen a 18 000 lakosszámú Mohács város lakott területének 80%-át, ipari üzemeit, kulturális intézményeit, középületeit, házait, valamint az 1800 lakosszámú Kölked község egészét, Izabellaföld, illetőleg Erdőfü települést és kereken 5800 ha mezőgazdaságilag művelt területet védjen. De feladata védeni a szomszédos Jugoszlávia területéből az Udvar—Topolja—Drázs útvonallal délnyugaton lezárt területeket, sőt magas vizek esetén — amilyen az 1965. évi is volt — a védett terület egészen Batina—Beli-Manasztir dombvonulat északi lábáig terjedhet, amit nyugaton megközelítően Udvar—Baranyavár—Beli-Manasztir útvonal zár le. Mindkét részt számítva az összes védett terület közel 12—15 ezer ha több jelentős településsel és üzemmel. Viszonylag korán, már a mohácsi 750 cm-es vízállás tartóssá válásával a mentett oldalon megjelentek a fakadóvizek, és a szivatyútelepeknek fokozott üzemével megkezdődik a védekezés. A töltés szerkezetéről vázlatosan a 4. ábra ad tájékoztatást. A védvonal mentén általában jó védettséget biztosító hullámtéri füzesek, erdők vannak, a mentett oldalon pedig a 0—11 gátkm között a töltéslábat 5—10 méterre megközelítő és csak holtágakkal, valamint utakkal megszakított erdőterület húzódik. A közeli erdőterület a töltés hullámtéren keresztül vízijárművel való megközelítését nehezíti, a mentett oldalon a buzgárok elleni terepmegfigyelést és az ellenük való védelmet pedig akadályozza. 4. ábra. Az árvédelmi gát metszete, a = Mohács—kölkedi földtöltés, Ъ = Kölked— országhatári földtöltés, с = Mohács városi szakasz felső része, 1904-ben épült beton támfal és parapetfal, d — u. a. 1894-ben épült alsó része, e — az 1960-ban épített parapetfal Fig. 4. Representative levee cross sections, a = levee between Mohács and Kölked, b = levee between Kölked and border, с = upper section in Mohács town, cencrete floodwall built in 1904, d = lower part built in 1894, e = crest-wall built in 1960 Bild 4 Deichprofile, a = Sektor Mohács—Kölked (Erddeich), b = Erddeich zwischen Kölked und der Staatsgrenze, с = Mohács (nördlicher Teil), mit der bereits 1904 errichteten Betonschutzmauer, d = wie c, doch der südliche Teil, erbaut 1894, e = 1960 errichtete Schutzmauer