Vízügyi Közlemények, Kivonatok, 1965

3. Az 1965. évi dunai árvíz elleni védelem a magyarországi Dunaszakaszon - 3.6. Szilágyi Elemér: Árvízvédelem Mohács térségében

252 Szilágyi Elemér A védvonal a védekezés során teljes hosszában átázás és buzgárveszélyes volt. A hullámtérben a töltésláb előtti anyaggödör a fakadó vizek hozamát és a buzgárveszélyt nagymértékben növelte. A 0—2800 fm közötti szakaszon az országhatár a töltés hullámtéri lábánál fekszik. A védekezést a jelenlegi jó nemzetközi együttműködés mellett ez nem zavarta, a víziúti megközelítést azonban nem tette lehetővé. A védvonal csak földúttal közelíthető meg. 2. A gátvédelem ismertetése a) Az események rövid áttekintése A Dunán március második felében kezdődött az árhullámok levonulása. A védelmi vonal mentén az altalajt lényegében már március 28-ától kezdve telíti a Duna, és ez a telítettség augusztus közepéig megmarad. A kritikus időszakban a külső vízállások hatására úgyszólván késleltetés nélkül emelkedett a mentett oldali fakadóvíz szintje. A védekezés március 31-től május 14-ig kisebb megszakításokkal, míg május 14-étől július 15-ig megszakítás nélkül tartott. A védelemvezetés a gyakori csapadékhullás miatt már a védekezés elején kénytelen volt megszervezni a víziúti anyagszállítást. Május 19. és június 21-e közötti 33 napos időszakban mindössze 9 nap volt csapadékmentes. A Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság, mely az árvédelmet végrehajtotta, a Dunán nem rendelkezik saját vízijárművekkel, ezért a víziúti szállítás megszervezése rendkívül fontos feladat volt. Június 8-a előtti időszakban a 6200—6700 fm közötti gátrész kőterhelését, és földből tartalékdepónia képzést kell kiemelni, mint fontos tevékenységet. 10-én a Vízrajzi Szolgálat a Budapest alatti Duna-szakaszon az eddigi maximumokat meghaladó vízállásokat jelez előre. Ekkor indul meg a mohácsi lokalizációs töltés építése is. 12-én a Mohács feletti Csele-pataknál vízparti homokzsáktöltő telepet építtet a védelemvezetés, és megkezdődik a városmenti árvédelmi töltés Pátria-lemezzel való megerősítése. 15-én a gátak rendkívüli átázása elleni védelem mellett szükségessé vált a gát magasítása is nyúlgátépítéssel, és mint azt az 5. és 6. ábrák jól mutatják, óriási ütemű és méretű védekezés kezdődik. 16—18-án a városmenti erősen szivárgó parti sáv lokalizálását kell elkezdeni. 18-án este jelentkezik a 14 275-ös szelvényben a 30 000 homokzsákot és 120 t követ igénylő, ún. „nagy" buzgár. 19-én 983 cm-rel tetőzik az árhullám. 21-én 7000 t kő beépítése kezdődik, valamint a bédai szivattyútelep erőteljes védelme, a földből épült szorítógátak építése is e napon kezdődik.