Vízügyi Közlemények, Kivonatok, 1965

3. Az 1965. évi dunai árvíz elleni védelem a magyarországi Dunaszakaszon - 3.4. Karászi K.-Philipp I.-Zsuffa I.: Árvízvédelem a Duna középdunántúli szakaszán

224 Karászi К.

—Philipp I. —Zsuffa I. 2. A védelem műszaki vezetésének szervezetén belül szükséges a hidrometriai csoport feladatainak egységes szabályozása. A csoport feladatainak kibővítésével együtt kell, hogy járjon a csoport korszerű műszerekkel és egyéb felszerelésekkel való ellátása is, és a személyi feltételek biztosítása. 3. A védekezés sikerének egyik jelentős forrása volt az, hogy az alkalmazott munkaerő túlnyomórészt a vízügyi szolgálat dolgozóiból, illetve az árvízveszély fokozódásával, honvédségi alakulatokból tevődött össze. A jövőben is arra kell törekedni, hogy a védekező munkaerő alapbázisa a vízügyi szolgálat dolgozó állománya legyen. 4. A kézi akkumulátoros lámpák az őrszolgálat világító eszközeiként beváltak. Nem volt azonban mindenkor kielégítő a munkaterek kivilágítása aggregátorral. Célszerűnek látszik ezért, hogy ahol a közelben megfelelő hálózati áramforrás van, a világítást ebbe kapcsoljuk be. 5. Az árvízvédekezés során a gépesíthető munkafolyamatok túlnyomó többségét gépek végezték. Szükséges a gépi felszereltség további fejlesztése és a csak alkalomszerűleg létrehozott árvízvédelmi osztagok véglegesítése. Az osztagokat további verőfelszereléssel és a jelenleginél üzembiztosabb vízi jármű vekkel kell ellátni. A földmunkagépeket már jóval az árvíz előtt, a védvonalakhoz közelfekvő munkahelyekre kell átcsoportosítani. Helyes lenne szabályozni a készenlétben tartandó földmunkagépek számát, illetve kapacitását. 6. Az árvédekezés legszűkebb keresztmetszete a szállítás volt. A megfelelő szélességű töltéskoronák, kitérők és a körforgalmat lehetővé tevő párhuzamos utak kiépítése a sikeres árvízvédekezés egyik legfontosabb követelménye. A vízi úton történő szállítást nagymértékben gátolta a hullámtéri erdő. A hullámtéri, töltéssel párhuzamos fomentes sáv megteremtése a víziszállítás szempontjából is fontos követelmény. 7. A hírközlés jobbátétele érdekében a telefonvonalak (postai és üzemi) fejlesztésén túl szükséges az URH hálózat tovább bővítése, valamint megfelelő számú URH-s kocsi rendszeresítése. 8. Egyes előírt és az árvédelmi szertárban tárolt védelmi felszerelések és eszközök igénybevételének szükségessége a rendkívüli méretű védekezés ellenére sem merült fel. Felül kell vizsgálni az árvízvédelmi készenléti eszközök és anyagok előírását e tapasztalatnak megfelelően és a kevésbé használatos eszközök számát csökkenteni, a ténylegesen használatba kerülő felszerelések és anyagok mennyiségét növelni kell. 9. Az egyes védekezési módszereket illetően az előző fejezetben már kritikai megjegyzéseket is tettünk. A hagyományos módszereken túl a könnyűbúvárok, a műanyag fólia alkalmazása, mint új módszer, beváltnak tekinthető. A nagy tömegben alkalmazott homokzsákok elhasználódásának csökkentése érdekében kívánatos volna a műanyagszövet homokzsák alkalmazásának kipróbálása, és különféle méretekkel való alkalmazása. 10. Az árvízvédekezés egyik legfontosabb tapasztalata, hogy bár a védművek kiállták ezt az árvizet — de csak igen nagy áldozat és kockázat árán — ezért azok fejlesztése, erősítése elkerülhetetlen fontosságú.