Vízügyi Közlemények, Kivonatok, 1965

3. Az 1965. évi dunai árvíz elleni védelem a magyarországi Dunaszakaszon - 3.4. Karászi K.-Philipp I.-Zsuffa I.: Árvízvédelem a Duna középdunántúli szakaszán

Árvízvédelem a középdunó.ntúli szakaszon 225 A töltéserősítések során olyo^n töltésszelvényt kell kialakítani, mely lehetővé teszi a töltéskoronán való kétirányú közlekedést, a töltés gyeptakarójának gépi úton törtéibö betakarítását és ápolását, s emellett alakjával igazodik a szivárgási igénybevételekhez. Ezeket a követelményeket 6,00 m koronaszélességű, vízoldalon 1 : 3, mentett oldalon 1 :5 rézsű hajlású töltésprofillal kívánjuk kielégíteni. Tekintettel arra, hogy a töltéshez csatlakozó terep rendezetlensége (régi erek, kopolyák) igen sok veszélynek volt forrása, a töltések melletti tereprendezést, a kopolyák betöltését, valamint az ún. paplanozást egyik legfontosabb tennivalónak kell tekinteni. Ehhez kapcsolódva kell az erdei töltésszakaszoknál a töltés környezetét mind a hullámtéren, mind a mentett oldalon, megfelelő sávszélességben szabaddá tenni. 11. A jelenlegi védekezésnek is fontos segédeszközei voltak a védmüvek állapotát rögzítő, s a korábbi árvizek alapján elkészített különféle segédletek, közöttük elsősorban a töltésállapot hossz-szelvény. A védekezési munkát követően, elkészítettük az új töltésállapot hossz-szelvényt, az eddigi gyakorlattól eltérően, szélesebb skálájú tartalommal. Feltüntettük azon az egyes jelenségek helyét, kiterjedését, megjelenésének kezdő idejét, a megfelelő vízállás-adatokkal, a jelenségekkel szemben alkalmazott védekezési módokat, azok mértékét és alkalmazásuk kezdő időpontját. Szükséges volna az észlelt jelenségek elnevezésének egyöntetű alkalmazása. A védekezésnek legfőbb tapasztalata, hogy megfelelő szervezettel, körültekintő műszaki intézkedésekkel, a kooperáló szervek hatékony együttműködésével, a társadalom összefogásával, emberi helytállással és áldogatkészséggel, még ilyen minden eddiginél nagyobb magasságú és tartósságú árvizet is ki lehetett védeni. A kockázat azonban rendkívül nagy volt, magasak voltak a védekezés költségei is, és éppen ezért a viszonylag gyenge védmüvek mielőbbi kiépítése, elengedhetetlen népgazdasági érdek.