Vízügyi Közlemények, Kivonatok, 1965
2. Az 1965. évi árvíz és árvízvédelem a Magyarországhoz csatlakozó Dunaszakaszokon
Az árvíz hidrológiai okai с s lefolyása 89 mértékadó árvízszintet, másszóval felvetődött a kérdés szükséges-e a mértékadó árvízszint módosítása. E tanulmánynak nem célja a mértékadó árvízszint kérdésében állást foglalni — mivel az a Duna közös szakaszán államközi megállapodástól függ, a magyar szakaszon pedig az illetékes vízügyi szervek feladata — csupán számszerű adatokat kívánunk adni az 1965. évi árvíz tetőző vízhozam, vízállás értékeinek valószínűségére. A különböző valószínűséggel várható vízhozamok és vízállások meghatározása az előző időszakban félempirikus, vagy grafikus módon, esetleg a Foster—Ribkin-féle eljáráson alapuló számítással, vagy a Kreps módszer segítségével történt. Az elmúlt időszakban foglalkoztak a különböző valószínűséggel várható vízállás-vízhozammértékek meghatározási módszereinek finomításával és ma már szabatos matematikai statisztikai eljárással elméleti eloszlásgörbét adnak a különböző valószínűséggel várható értékek meghatározására. Ezzel az eljárással ellenőriztük az 1% gyakoriságú vízállások értékeit és megállapítottuk, hogy a Duna egyes szelvényeiben csak dm-en belüli eltérések adódnak. A továbbiakban nem kívánunk a különböző valószínűségű vízállások és vízhozamok meghatározásának elméletével foglalkozni, csupán az eloszlásgörbéket közöljük. A 11. ábra a bratislavai. dunaremetei, dunaalmási, nagymarosi, dunaújvárosi és mohácsi szelvények évi legnagyobb jégmentes vízállásainak különböző valószínűséggel várható értékeit ábrázoló eloszlásgörbéket tünteti fel. Bratislava Dunaremefe Dunaalmás Nagymaros Dunaújváros Mohács Щет 11. ábra. Különböző valószínűséggel várható évi legnagyobb jégmentes vízállások a Duna egyes szelvényeiben Fig. 11. Annual highest ice-free stages of different probability at individual gaging sections on the Danube Bild 11 Die mit verschiedener Wahrscheinlichkeit zu erwartenden grössten eisfreien Wasserstände in den einzelnen Punkten der Donau