Vízügyi Közlemények, Kivonatok, 1965

2. Az 1965. évi árvíz és árvízvédelem a Magyarországhoz csatlakozó Dunaszakaszokon

76 Body К.—Csorna J —Károlyi Z.—Szilágyi J. alatta. De a régi vízállásidősorok alapján megállapítható az is, hogy a mederben levonuló árhullámok közül azok, amelyek 8—10 napos időközben követik egymást, nem találkoznak. A hullámtereket elborító árhullámok esetében azonban az ilyen időközben ismétlődő árhullámok egymásra futnak és összeolvadnak. 5. Vízhozamok alakulásának vizsgálata, az árvíz vízháztartása Az 1965. évi árvíz vízhozamai lényegesen eltértek a Dunán általában előforduló árhullámok vízhozam-alakulásától. Az eltérés okaira már a vízállások ismertetése során utalás történt. Az 1965. évi árvíz vízhozamalakulásának részletes vizsgálatát és az árvízi időszak vízháztartására vonatkozó vizsgálatokat egyrészt azért tartjuk szükségesnek, mert — különösen a Budapest alatti szakaszon — a rendkívül magas vízállásokhoz viszonylag alacsonyabb vízhozamértékek tartoztak, másrészt azért, mert az első árhullám kialakulásának kezdetétől a hatodik árhullám után következő völgyelésig rendkívül nagymennyiségű víz folyt le a vizsgált Duna-szakaszon. Az első fejezetben tárgyalt általános meteorológiai helyzet világosan rámutat arra, hogy a levonuló vízmennyiség oka mi volt, és taglalja azokat a feltételeket, melyek között a vízgyűjtőterület felső részén a lefolyás kialakult. A következőkben tehát annak vizsgálatát kell elvégezni, hogy a vízgyűjtő területen kialakult és az árvizet kiváltó feltételek milyen vízhozamokat eredményeztek egyes szelvényekben a teljes árvízi időszakban és hogyan változott a vízhozamok idősora. Az egyes szelvényekben levonuló vízhozamok meghatározásához rendelkezésünkre álltak ugyan az általánosságban használt vízhozamgörbék, ezek azonban nem tükrözik — és szükségszerűen nem is tükrözhetik — az 1965. évi rendkívüli árhullám jellegének megfelelő vízállásvízhozam közötti kapcsolatot. A kapcsolat a vízhozamok levonulásának feltételeitől függően lényegesen módosult, ezért a levonuló vízmennyiségek meghatározásához elengedhetetlenül szükséges volt, hogy vízhozammérések legyenek. a) Az árvíz alkalmával végzett vízhozammérések Az 1965. évi árvíz első árhulláma igen korán jelentkezett. Az első árhullámot követő további árhullámok már előrejelezték a rendkívüli helyzet bekövetkezését. Ennek ellenére a Dunán a vízhozamméréseket viszonylag késő lehetett megindítani és a mérések június—július hónapra szorítkoznak. A mérések korábbi megkezdését alapvetően befolyásolta az, hogy Nyugat-Dunántúlon rendkívüli árvízi helyzet alakult ki, ami több szelvényben tette szükségessé a sorozatos vízhozammérést. Ezért a nyugatdunántúli katasztrofális árvizeknél volt lefoglalva a mérőfelszerelés és