Vízügyi Közlemények, Kivonatok, 1965
2. Az 1965. évi árvíz és árvízvédelem a Magyarországhoz csatlakozó Dunaszakaszokon
Az árvíz hidrológiai okai с s lefolyása 77 a hozzá tartozó személyzet jelentős része. Elnyújtotta az igénybevételt a nyugat-dunántúli árvizek ismétlődése, így a mérőfelszerelés és személyzet átcsoportosítása a dunai árvízhez már csak júniusra volt megoldható. A dunai mérési szelvények kiválasztásánál arra törekedtünk, hogy a jellegzetes folyamszakaszokat határoljuk el. Ennek megfelelően választottuk ki a medvedovi (medvei), nagymarosi, budapesti és bajai mérési szelvényeket. A medvedovi méréseket a híd szelvényében, a nagymarosi méréseket az állandó nagymarosi mérési szelvényben, a budapesti méréseket az országház szelvényében és a bajai méréseket a híd szelvényében végeztük. A mérések végrehajtása minden egyes szelvényben azonos típusú műszerrel és egységes módszerrel történt. Ennek megfelelően a mérési eredmények is — a szelvényekből adódó hibalehetőségektől eltekintve — azonos súlyúak. Megemlítjük, hogy a mérési szelvényekben az ólomsúllyal történő mélységmérés mellett a mélységeket echográffal is meghatároztuk, így össze tudtuk hasonlítani a tényleges mélységeket a súlyméréssel meghatározott mélységekkel és ennek megfelelően számítottuk a szelvényterületeket. A méréseket már az árvíz alatt folyamatosan feldolgoztuk és a mérési eredményeket közreadtuk. A VIII. táblázat a vízhozammérések eredményeit tünteti fel a 6. árhullám tetőzésének idején. Az elsődleges feldolgozások még nem tudták figyelembe venni a mérések megbízhatóságát befolyásoló egyes tényezőket, ezért a táblázatban közölt adatok az előzetesen közölt adatokból néhol eltérnek. Természetesen a táblázatban közölt adatok is állandó és véletlen jellegű hibával terheltek. A hibák ±3—5%-os eltérést eredményezhetnek. A mérések eredményeinek értékelésénél tehát figyelembe kell venni a mérést szükségszerűen terhelő hibákat is. A mérési eredmények feldolgozása néhány rendkívül érdekes jelenségre mutatott rá, melyek eltérnek az árvizek általánosan ismert jelenségeitől. Ismeretes, hogy áradó víznél a mért vízhozamok mindenkor nagyobbak az azonos vízállású apadó vizek vízhozamainál. A különbség az áradó és apadó víz sebessége közötti eltérésből adódik. Áradó víznél nagyobb a vízszínesés, mint apadó víznél, s ezért az esés négyzetgyökével arányos sebességeknek is nagyobbaknak kell lenniök. Az 1965. évi vízhozammérések eredményeit a vízállás függvényében a 8. ábrán tüntettük fel. Feltüntettük az ábrán az általánosan érvényes vízhozamgörbét és a mért vízhozamokat a vízállás függvényében. A vízhozammérések tartományát nagyobb méretarányban a görbék alá rajzoltuk, feltüntetve, hogy a mérés áradó, tetőző, vagy apadó vízállásnál folyt le, továbbá a mérések dátumát.