Vízügyi Közlemények, Kivonatok, 1965
2. Az 1965. évi árvíz és árvízvédelem a Magyarországhoz csatlakozó Dunaszakaszokon
62 Body К.—Csorna J —Károlyi Z.—Szilágyi J. értékek összevetéséből kitűnik, hogy a csapadékból közvetlen lefolyásra 38 km 3-es érték adódik. Figyelembe véve a Duna bratiszlavai (pozsonyi) szelvényére vonatkozó vízgyűjtő nagyságát (131 290 km 2), a lefolyási hányad 40—42 %-ra tehető, ami jó egyezést mutat az eddigi tapasztalati értékekkel. 3. A tavaszi ismétlődő csapadékhullámok meteorológiai okai és a lehullott csapadékok jellemzése Az ismétlődő csapadékhullámok meteorológiai vizsgálatához készült V. táblázatban feltüntettük a száraz, valamint a csapadékos időszakokat. A táblázatban jól látható, hogy a budapesti szelvényben jelentkező egyes árhullámokat minden esetben csapadékos periódusok előzik meg. Ez alól csupán az első árhullám kezdeti szakasza kivétel. Árhullámot kiváltó időszakok és a lehullott csapadék: Március 21—31. Március 21-én az anticiklonális időjárást Közép-Európában is enyhe, páradús levegőt szállító zónális áramlás váltotta fel. A hónap végéig tartó csapadékos időszakban a lehullott csapadék területi átlaga 60 mm-t tett ki (3la. ábra). Április 8—13. Az Atlanti-óceánról áramló nedves levegő csapadékzónája április 8-án érte el Közép-Európát. A Földközi-tenger medencéjének középső részén kialakult ciklon keleti oldalán a mediterrán övezetből Dél- és Közép-Európa fölé a magasban meleg, páradús levegő áramlott. Hatásukra esős időjárás alakult ki. Április 12-ére a magasban gyors kiszáradás kezdődött, jelezve a csapadék periódus végét. A lehullott csapadék területi átlaga 71 mm-t tett ki (3lb. ábra), melynek azonban csak kis része került közvetlen lefolyásra, nagyobb része a magasabb területek hókészletét növelte. Április 15—23. Az időszak két részre bontható: április 15—17. között előkészítő csapadék hullott. Az árhullámot kiváltó csapadék április 18—23. között esett. Április 18-án az Óceánról érkező frontrendszer csapadékzónája a KözépEurópa feletti alacsony nyomású csatornában megrekedt. Az Adria felett szegélyciklon alakult ki. Április 20-ra Genova-i központtal megerősödött a ciklon. A csapadékhullás ezen a napon volt a legerősebb, 3-3 mm területi átlaggal. Az április 18—23. közötti időszak csapadékának területi átlaga 114 mm-t tett ki (3/c. ábra). Az árhullám közel 2 m-es emelkedést okozott Budapestnél. (Az Alpok keleti oldalán és előterében ekkor hullott esők idézték elő a nagy pusztításokat okozó árvizeket a Rábán, Pinkán, Répcén és a Lajtán). Május 4—11. Az Atlanti-óceán felől érkező légtömegek május 3-án árasztották el NyugatEurópát, 4-re pedig elérték a Kárpát-medencét. A Duna vízgyűjtőjének nyugati felén május 4-én kezdődő csapadékhullás május 8-án átmenetileg csökkent. Május 9-én újabb óceáni levegő érkezett az Alpok északi felére és hatására a csapadékhullás újból erősödött. Az időszak csapadékának területi átlaga 81 mm volt (3ld ábra). A csapadékos periódus által kiváltott árhullám Budapestnél megközelítette 700 cm-es vízállást.
