Vízügyi Közlemények, Kivonatok, 1965
2. Az 1965. évi árvíz és árvízvédelem a Magyarországhoz csatlakozó Dunaszakaszokon
Az árvíz hidrológiai okai с s lefolyása 63 Május 18—20. Május 18-án a finnországi ciklon a talaj közelében hideg levegőt zúdított Közép-Európára. Ugyanakkor délről a magasban meleg, nedves és igen labilis levegő érkezett az Alpok és Kárpát-medence vidéke fölé. Hatására nagy kiterjedésű heves esőzés alakult ki. Végeredményben egy napig tartó igen heves, esőzés — amikor a fagyhatár 3000 m felett tartózkodott — a magasabb szintek téli-tavaszi hókészletének teljes lefolyását eredményezte. A május 18—20. közötti csapadékos periódus területi átlaga 50 mm volt (3le. ábra). Ez az árhullám Budapestnél már 735 cm, Mohácsnál 890 cm vízállással tetőzött. Május 27—Június 14. A Budapestnél jelentkező hatodik árhullámot három gyors, egymásutáni esőzés alakította ki. Május 27—31. közötti időszakban a szicíliai ciklon középpontja május 28-ra a Pó-síkság fölé húzódott és a magasban teknőszerű csatornája Angliáig terjedt. A ciklon frontrendszere az egész Duna-medencében erősen csapadékossá,, keleten zivatarossá tette az időjárást. Május 31-re a csapadékzóna keletre helyeződött át és a Duna vízgyűjtőjén az esőzés megszűnt. Május 27—31. között általában 40—80 mm csapadék hullott, a területi átlag 63 mm-t tett ki (3lf. ábra). Június 8—11. között hullott le a legmagasabb árhullámot kiváltó csapadék. Június 8-ra Európa nyugati partjainál elhelyezkedő ciklon frontrendszerével kelet felé mozdult el és az Alpok északi felén 3 napon keresztül okozott rendkívül heves esőzést. A ciklon déli oldalán nagy nedvességtartalmú labilis levegő helyezkedett el, északi oldalán a frontrendszer okklúziót alkotva az Alpok északi előterében megrekedt. A nagy intenzitású esőzés addig tartott, míg a ciklon előoldalán érkező hűvös levegő le nem zárta. A június 8—11. között 24 óra alatt hullott csapadékmennyiségek helyenként elérték a 80—100 1 mm-t is. Június 8—11. között a csapadék területi átlaga 101 mm volt (3lg ábra). Június 13—14. között alakult ki a harmadik csapadékos periódus (3lh. ábra) r mely az időközbeni töltésszakadások miatt a Duna Budapest alatti szakaszán emelkedést már nem okozott, az apadást azonban erősen késleltette. II. VÍZÁLLÁSOK ÉS VÍZHOZAMOK ALAKULÁSA 1. Vízállások idősora a Dunán és főbb mellékfolyóin Az I. fejezet részletesen ismertette azokat a meteorológiai viszonyokat, melynek következtében a Dunán és mellékfolyóin az árhullámok sorozata alakult ki. Az időszak jellemzője, hogy a 2—3 naponként ismétlődő esők következtében kisebb-nagyobb árhullámok jelentkeztek. Ezekkel a kis árhullámokkal csipkézett hat nagyobb árhullámból tevődött össze a magyar szakasz alsó részén ez a még eddig elő nem fordult magasságú és tartósságú árvíz. Az árvíz március második felében a közepes nagyságú első árhullám levonulásával kezdődött, mely az osztrák szakaszon öt kisebb árhullámból alakult ki, és a magyar szakaszon hat napon át tartó tetőzéssel megtöltötte a medret. Április 11-én jelentkezett a második, kisebb hullám, mely lassította az apadást és megakadályozta a meder kiürülését. Április 23-án vonult le a harmadik középnagyságú árhullám, mely összetalálkozott a Rába katasztrófát okozó árhullámával. ~
