Vízügyi Közlemények, Kivonatok, 1965

2. Az 1965. évi árvíz és árvízvédelem a Magyarországhoz csatlakozó Dunaszakaszokon

Az 1965. évi árvíz 37 18. ábra. Szádfalazás az „óriás buzgár"-nál Fig. 18. Driving sheet-pile cutoff at the „giant boil" Bild 18 Rammen von Spundwänden bei der „Riesenquelle" szer alkalmasságát a talaj jellege és a buzgár kialakulásának körülményei alapján lehet eldönteni. A zsugorodásra nem hajlamos, vagy homokos anyagból épült gátaknál ugyanis nem a szilárdság csökkenése, hanem elsősorban a gáton átszivárgó víz áramlási nyomása veszélyezteti a rézsű állékonyságát. Ilyen gátaknál tehát a mentett oldalon a megemelt vízszint a hidraulikus gradienst csökkenti, ami növeli a rézsű állékonyságát. Más a helyzet azonban a zsugorodó és vízzáró vagy duzzadó anyagokból épült gátaknál, ahol a rézsű anyagát az átázás hatására bekövetkező szilárdságcsökkenés befolyásolja. Ezeknél az ellennyomó medencék vízszíne megemeli a gát átázási vonalát is, tehát csökkenti a rézsű állékonyságát. Az ellennyomó medencék alkalmazása tehát hasznos a vízvezető anyagokból épült gátaknál, de a roskadásra, elcsúszásra veszélyes anyagok esetében káros lehet a mentett oldali rézsű átnedvesedése miatt. Amint az előzőekből is kitűnik, a védekezési módok rendkívül széles skálája alakult ki. A jelenségek sokfélesége, a töltések és altalajok anyagának, szerkezetének és a bennük végbemenő folyamatoknak eltérő jellege miatt igen változatos eljárásokat kellett alkalmazni az árvíz levonulásának különböző időszakában ugyanazon töltésszakaszon is, de sokszor más-más természetű beavatkozási eljárásokat igényelt a védekezés a dunai védvonal különböző szakaszán, így a Budapest környéki, szigetközi, sárközi, bajai és mohácsi szakaszon is.