Vízügyi Közlemények, Kivonatok, 1965

2. Az 1965. évi árvíz és árvízvédelem a Magyarországhoz csatlakozó Dunaszakaszokon

38 Dégen Imre Az árvédelmi gát egyes szakaszain a védőképesség változásának, rendszeres figyelemmel kísérése rendkívüli jelentőségű a gátak állékonyságára veszélyes jelenségek gyors felismerése és ellenük kellő időben a megfelelő védekezési eljárás alkalmazása szempontjából. A gát védőképességének változására, a töltésben és az altalajban végbemenő szivárgási jelenségek folyamatos észlelésére a geoelektromos és a radioaktívizotópos talajtömörség és nedvességmérés különösen alkalmasnak mutatkozik. A víz alatt, a töltés felületén keletkező csurgások, átfolyások belépési helyének megállapítására és a műtárgyak víz alatti részén mutatkozó meghibásodások megfigyelésére az ipari televízió alkalmazása jó eredményekkel biztat. Ezeket az észlelési módszereket tovább kell fejleszteni és gondoskodni kell arról, hogy egyes gátszelvényekben rendszeres ellenőrző mérések folyjanak, az árvíz levonulása során a töltésben és az altalajban végbemenő nedvesség és tömörség állapotváltozások, szivárgási jelenségek figyelemmel kísérésére, rögzítésére és előrejelzésére. 5. Az árvízvédelem fejlesztése A gát állékonysága szempontjából különösen kritikus helyeken a korábban észlelt vészéi yes csurgások, átázások, buzgárosodási jelenségek helyeit egységes jelzésekkel, feltűnő módon a helyszínen is ki kell jelölni. Ez lényegében a töltésállapot hossz-szelvény egyes jellemző adatainak helyszíni feltüntetését jelenti, könnyen felismerhető, egységes jelekkel a védekezés során való jobb eligazodás megkönnyítése érdekében. A mértékadó árvízszint feltüntetése a védvonal mentén ugyancsak célszerű, mert a helyi védelemvezetés tájékozódását, gyorsabb eligazodását elősegítheti a mindenkori vízszint és a mértékadó árvízszint közötti eltérés szemléltetésével. A védekezés célja kezdettől fogva az árvízvédelmi fővonalak erősítése, megtartása volt. Emellett a legveszélyesebb helyeken lokalizáló töltések és kör gátak épültek a védekezés idején végzett több mint egy millió m

3 földmunkával, többek között Baja, Szeremle, Mohács, Kölked, Bátaszék, Sárpilis védelmére. A legjobban meg'épített földgátnál sem zárható ki teljesen a szakadás lehetősége a rendkívüli árvizek idején bekövetkező igénybevétel hatására. Az árvízvédekezés legfontosabb feladata ilyen esetekben a kiáradt vizek kártételeinek korlátozása minél kisebb területre. A lokalizáló töltések és körgátak a jövőben is fontos részei az árvédelmi rendszernek, ezért a lokalizációs lehetőségeket valamennyi árvízvédelmi vonal mentén gondosan felül kell vizsgálni, és világosan el kell határolni a csak késleltetésre alkalmas lokalizációs vonalakat a kiáradt vizek tovaterjedésének tartós megakadályozására alkalmas lokalizációs lehetőségektől. A védekezés idején a gyors eligazodás, a lokalizációs vonalak kiépítésének megkönnyítése érdekében célszerű a természetben elhelyezett jelekkel a lokalizációs vonalak nyomvonalának kitűzése, a kivédendő árvízszint feltüntetésével.