Vízügyi Közlemények, Kivonatok, 1965

2. Az 1965. évi árvíz és árvízvédelem a Magyarországhoz csatlakozó Dunaszakaszokon

Az 1965. évi árvíz 29 mim FEDŐRÉTEGEN 11. ábra. Az árvízvédelmi töltések áiázási vonalainak kialakulása Fig. 11. Progression of the lines of saturation of levees Bild 11 Das Entstehen der Durchfeuchtungslinie in der Hochvcasserdeichen tések alapozási síkja közelében kialakuló csurgásokat, mint pl. a Mohácsszigeti „nagybuzgár" esetében, eleinte buzgárnak tekintették. A töltéshez közel nyitott anyaggödrök igen kedvezőtlenül befolyásolták a gát alatti szivárgást. A töltés alatti szivárgásra és a mentett oldalon fakadóvizek, vagy buzgárok formájában jelentkező szivárgási folyamatokra a víznek a vízvezető rétegbe történő belépése és a víz kilépési helye közötti szivárgási hossz természetszerűleg lényeges hatással van. Minél nagyobb ez a távolság, annál kisebb a mentett oldalon a víz kilépési sebessége, tehát az anyagkisodrás és a buzgárképződés veszélye. Az árvédelmi biztonság növelésének egyik legfontosabb módszere ezért az úgynevezett mértékadó szélességen belül a töltések előtti anyaggödrök, elhagyott medrek megszüntetése, elvékonyodó fedőrétegek szivárgási ellenállásának növelése. E műveletekre ennek a területsávnak hidromechanizációval való feltöltése mutatkozik a legalkalmasabbnak. A töltés állékonysága szempontjából szükséges szivárgási hossz mesterséges kialakítása a mentett oldalon sokkal költségesebb, mint a hullámtéren, ahol a víz belépési helye van. Ezért a vízzáró fedőréteg mesterséges kialakítását, ha lehet, gazdaságossági szempontból is először a hullámtéren kell megkísérelni. 4. A gátak védelme a szivárgás káros hatásai ellen Ha már most azt vizsgáljuk, miként történt a védekezés az említett tipikus átázási, szivárgási jelenségek káros hatásainak elhárítására, megállapítható, hogy kezdetben a hagyományos, megszokott eljárásokat alkalmazták. A védekezésben résztvevő erők, a felhasznált anyagok mennyi\