Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Ismertetések 569 sára. A gát koronájáról az árapasztó koronájára híd vezet. Az árapasztó átereszbe torkolik be a 200 m

3/s vízhozam leeresztésére szolgáló 2 db 1,6 x 2,70 m nagyságú üzemvíz leeresztő, amely kettős, hidraulikusan szabályozott tolózárral szabályozható. Az alvízfelőli oldalon csillapító medence íoglal helyet. Az energiát nem hasznosítják. A gáthoz egy alacsony föld oldalgát is tartozik 210 m hosszú árapasztóval, amely 1200 m

3/s vizet képes levezetni. Az építési költségek beleértve az oldalművet, — azonban az öntözőcsatornák nélkül — 10 millió dollárra tehetők. Kariba gát A Kariba gát 1956 — 60 között Rhodéziában a Zambézi folyón létesült és a rézbányászat, valamint a hozzákapcsolódó ipar energiaforrása. (A vízerőtelep az utóbbi időben politikai cikkekben is szerepel.) Az elzárás helyén a szűkületet biotit gneisz alkotja. A gát létesítésének 80 milliónyi fontnyi építési költségeit részben a világbank, részben brit fejlesztési hitel, 25%-ban pedig érdekelt bányatársaságok fedezték. A Rhodéziai Államszövetség, azaz Nyasza föld (mai nevén Malavi) 7%-ot vállalt magára, a hitel 1981-ig meg kell térüljön. A vízerőtelep teljes 1200 MW-os kiépítése további 35 millió font költséget követel. Az íves betongátat a francia Coyne-Belier cég tervezte. A gát koronahossza 590 m, koronaszélessége 10 m, míg a fenéken 24 m. Védőbetonhoz 285 kg cementet adagoltak, míg a magbetonhoz 250 kg cementet használtak fel. A gát alsó részének 300 000 m

3 betonját hűtőkígyókkal kellett felszerelni. A gáton 260 m

2 átfolyási felületű árvízleeresztő van. A vízerőtelep 26 m széles és 140 m hosszú, 40 m magas alagútban foglal helyet, míg a transzformátorok alagútja 17 m széles, 135 m hosszú, 16 m magas. Az építkezési munkákat 1956-ban írták ki kereken 80 millió dollárral, amelyet egy olasz vállalati csoport az Impresit-Kariba vállalt el. A munkát 1956-ban a hozzávezető utak elkészítésével meg is kezdték. A megkerülő alagutat 100 m

2 felülettel és 920 m

3/s vízszállítással szintén már 1956-ban üzembevették, ezzel egyidejűleg bal oldalt egy köralakú betoncellás zárógátat létesítettek. Az 1957. évi árvíz az építési munkatéren áthaladt. Az építést 16 tonnás kábeldaruk szolgálták ki bal oldali szilárd pontokkal. A kiszolgált fesztáv 660 m volt. A beton hűtésére 2 600 000 kiló kalória/óra teljesítménvű hűtő berendezés szolgált 1 M\V teljesítménnyel. Az építést 8750 kVA teljesítméryű áramforrás szolgálta ki. Az építést 54 hónapi építési idővel — közbenső árvíz ellenére — 1960 év végén teljesen befejezték. Kas hm El Ghirba gát A Kashm El Ghirba gát Szudánban 1961 — 64 között az Atbara folyón (a Nílus utolsó jobboldali mellékvízfolyásán) mint nagy öntözési víztározó mű létesült. A műtárgy az esős évszakban Etiópiából érkező vizet a száraz évszakra tározza és felső Nubiában 250 000 hektár öntözését teszi lehetővé. Ide telepítik át azokat a lakosokat, akiknek jelenlegi lakóhelyét az asszuáni gát következtében a víz el fogja önteni. A műtárgyat Grenoblei SOGREAH tervezte, mint pilléres gátat a középrészen és mint földművet a szárnyakon. A gát legnagyobb magassága 65 m és az elárasztott terület 120 km

2. A betongát 34 építési blokkja átl: gosan 13 m hosszú, amelyből 12 blokk súlygát keresztszelvényű, 7 blokk kombinált árapasztó és fenékkiürítő. A fenéknyílásokat szegmens gát zárja el, míg az árapasztókat betétgerendákkal lehet elzárni. Négy blokk az erőtelep és a szivattyútelep részére ad helyet, nu'g 3 az öntöző főcsatorna vízkivétele. Az öntöző csatorna 100 m

3/s vízszállítású. A turbinák szivattyúként azonos átáramlási iránnyal is működtethetők. Vízemésztőképességük 30 m

3/s. A régi folyómederben helyet foglaló 2 blokkban 3 — 3,5 M\V teljesítményű Kaplan turbinát találunk, a másik 2 blokkban az 1,3 MW teljesítményfelvételű 20 m szállítómagasságú szivattyúk helyezkednek el. A teljesítmény mellett egy 2400 LE-ös Diesel erőmű is létesült. A létesítmény üzeme a következő: a teljes duzzasztásnál az öntöző vizet a csatornába csőturbinákon keresztül adják. Alacsonyabb duzzasztási szintnél a víz a szektor gátakon szabad átfolyással folyik, további süllyedésnél a vizet a csőturbinák segítségével a csatornába kell szivattyúzni. Alacsony vízállásnál a csőturbinák szerepét a szivattyúk veszik át, amelyek 2,5 átmérőjű csővezetéken szállítják a vizet. Az energiát a szivattyúzáshoz, vagy a főerőmű, vagy a Diesel-erőmű szolgáltatja, ha a főerőmű már nem tud működni. A duzzasztómű elsősorban öntözési célokat szolgál és az energianyerés főként a szivattyúzási energiát szolgálja. Az áramot a települések világítási céljaira is használják, ezért kell a kisegítő Diesel-erőmű az öntözés idényen kívül is. A jobb oldali földmű 1550 m, bal oldali 1830 m hosszú és 1,5 m-rel magasabb