Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

1. füzet - Belvízvédelmi értekezlet Szegeden 1965. október 15.

1 34 Orlóczi — Szászhelyi — Kienitz — Ballá — Szük — Karcagi 1. Tervszerű előkészítés az üzemen belül A sikeres védekezés egyik alapfeltétele a tervszerű előkészítés és felkészülés az üzem területén belül; ennek során: a) Részletesen értékelni kell az 'üzem területét, a folyó évi és előző évek tapasztalata alapján belvízveszélyesség szempontjából. b) Az üzem területén már meglevő csatorna és szívóárok hálózat állapotát, valamint az ezeken létesített műtárgyakat felül kell vizsgálni. c) Megvizsgálandó, hogy a folyó évi tapasztalatok alapján és a kedvezőtlen időjárási körülményeket figyelembe véve az üzem vetés tervében milyen módosításokai kell, illetve tanácsos elvégezni. d) Számba kell venni azokat a területeket, ahol a belvíz különösebb károkozás nélkül szántóterületek mentesítése érdekében visszatartható. e) Felül kell vizsgálni a rendelkezésre álló szivattyúk használhatóságát és azok darabszámát. Amennyiben az előbb felsorolt felmérési adatok rendelkezésre állnak, kerülhet sor az elvégzendő munkák részletes összeállítására és ezekhez szükséges munkagépek, munkaerő szükséglet felmérésére. 2. Kis anyagi ráfordítást igénylő módszerek alkalmazása a belvizek károkozás nélküli levezetésére és visszatartására Az előzőleg említett felmérések alapján rendelkezésre álló adatok: a) az üzem belvízelöntés által veszélyeztetett területei, b) a meglevő lecsapoló csatornahálózat állapota, c) a vízvisszatartásra alkalmas területek, d) a földművelés módosításának szükséges vagy lehetséges területei, amelyek ismeretében az elvégzendő munkálatok megtervezhetők, birtokában az alábbi — főbb — feladatokat kell megoldani. A meglevő lecsapoló hálózat szükség szerinti helyreállítása Nagyobb belvízvédekezésnél igen gyakori tapasztalat, hogy a kezelésben levő csatorna és szívóárok hálózat elhanyagolt, feliszapolódott, elgazosodott állapota miatt a felszíni vizek levezetését biztosítani még korlátozott mértékben sem tudja. Az előző években mezőgazdasági üzemeink a kezelésükben levő csatornák fenntartására nem fordítottak gondot, sőt a kisebb csatornákat a táblásítás következtében beszántották és teljesen megszüntették. Ezek hiánya az utóbbi két évben fokozott mértékben jelentkezett. A mélyebb fekvésű területeken — különösen a folyó évben — a vegetációs időszakban jelentős mezőgazdasági károk jelentkeztek, sokszor kis költségű fenntartási munkák elmaradása miatt. Igen gyakori eset az, amikor a kisebb csatornákat az átjárás biztosítása érdekében egyszerűen földdel áttöltik, vagy ideiglenesen kukoricaszárral, gallyal, náddal tömik el a medrét. Nem ritka az az eset sem, amikor a meglevő műtárgyak teljesen összetört állapotban találhatók, vagy annyira megrongálódtak, hogy azok a lefolyást teljesen megakadályozzák. Ezek a hiányosságok igen sokszor okozzák nagyobb területek elöntését. A belvízelöntés után, a belvízvédekezés során ezen elöntések, illetve műtárgyak eltá-