Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

1. füzet - Belvízvédelmi értekezlet Szegeden 1965. október 15.

Belvízvédelmi értekezlet Szegeden 33 A belvízkár elhárítása sok tekintetben bonyolultabb, mint az árvizek elleni védekezés. Az árvízvédekezés jól ismert, előre meghatározott védművek vonalai mentén, jól felépített és jól felszerelt szervezettel zajlik le. A belvízvédekezés nagy területeken, sokszáz kisebb-nagyobb mértékben veszélyeztetett helyen folyik le, ahonnan a hírközlés sokkal nehézkesebb és a jelenségek súlyozása is sokszor akadályokba ütközik a jelenségek szakszerűtlen és gyakran túlzó értékelése miatt. A helyi kárt szenvedettek sokszor nem is tudják, hova forduljanak. így történhetett meg, hogy a nyár folyamán Kecskemét közelében zápor nyomán keletkezett belvízelöntésről csak a veszély elmúltával és véletlenül szerezhettünk tudomást. A belvízvédelem lebonyolításának szervezeti előírásait az Országos Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Szabályzat meghatározza, mégis az elmúlt években úgy tapasztaltuk, hogy a közigazgatással és a társadalommal való összefonódottság közel sem annyira szoros, mint árvízvédekezés esetében. A belvízvédekezést sok helyen a szakhivatalok kizárólagos feladatának tekintik. A feladatok helyes megosztása érdekében hasznos az elmúlt évek tapasztalatainak értékelése, ami valamennyi érdekelt számára segítséget nyújt a jövő évi belvízvédekezésre való felkészüléshez. 5. A BELVÍZKÁR CSÖKKENTÉSÉNEK ÉS ELHÁRÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI SZŰK TIBOR

1 Korábban a belvízrendezési munkák célkitűzése az volt, hogy a terület felszínén, illetve a talajban a felszín közelében jelentkező káros vizeket a területről minél rövidebb idő alatt elvezessék. így annál fejlettebbnek tartottunk egy belvízrendszert, minél kevesebb nap alatt biztosította a terület teljes víztelenítését. Jelenleg a tervszerű belvízgazdálkodás megvalósítására törekszünk, amelynek célja a mezőgazdaság időben és térben változó vízigényeinek optimális kielégítése. A terület vízháztartásának tervszerű befolyásolását jelentő új szemlélet egyik alapvető módszere a belvizes időszakban képződő felszíni vizek nagy részének visszatartása, tározása a későbbi hasznosítás, ill. a károsodás nélküli levezetés érdekében. A tervszerű belvízgazdálkodás megvalósítása sok munkát ró mind a vízügyi szervezetre, mint a mezőgazdasági üzemekre. Számos, hosszabb időt igénybe vevő műszaki feladatot kell megoldani. A belvízképződés sajátosságából következik, hogy a feladatok elsősorban a területen, a mezőgazdasági üzemekben jelentkeznek. Ezért részletesebben foglalkozom azokkal az üzemen belüli tevékenységekkel, amelyek a belvízkár elhárítását eredményesebbé teszik és csak utalok a cél eléréséhez szükséges üzemközi—állami feladatokra. A belvízgazdálkodás szemléletéből következik, hogy a belvízvédekezést fokozatosan ki kell bővíteni preventív, folyamatos kárelhárítási feladattá. A mezőgazdasági üzemek feladata kettős: 1. Tervszerű előkészítés az üzemen belül. 2. Kis anyagi ráfordítást igénylő módszerek alkalmazása a belvizek károkozás nélküli levezetésére és visszatartására. 1 Szűk Tibor mcrnök, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője (Debrecen). 3 vízügyi Közlemények