Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Л MOSEL FOLYÓ CSATOBXÁZÁSA Ismerteti: KONTUR GYÖRGY 1 IRODALOM 1. Water Power (London), 1965. július-augusztus 2. Böhler, D.: Energienutzung im Rahmen der Moselkanalisierung. Sonderdruck aus der RWE — Verband NR. 29-1961. 3. Lenssen, G.: Bauliche Einzelheiten des Moselkraftwerks Trier. Der Bauingenieur, 1961. 4. Grossheimann, K. ./.: Kraftwerksbau an der Mosel. Bericht von Stand der Arbeiten Mitte 196t. Essen 5. Lenssen

, G. : Einzelheiten von der Moselkraft-Werke. Energie, 1962. augusztus A Mosel 4100 m

3/s legnagyobb és 25 m

3/s legkisebb vízhozamával közel áll a Tisza folyónkhoz, és így a Mosel csatornázása hasonló energiatermelési és vízépítési kérdéseket vetett fel. A Mosel-csatornázás gazdasági jelentősége, hogy a francia Alsace-Lorraine iparvidék közvetlen víziút összeköttetést kapott a Rajna és a Ruhr iparvidékével, valamint a holland és belga tengeri kikötőkkel. A francia Thionville-től a Rajnába való torkolatáig, Koblenz-ig terjedő 270 km hosszú folyószakasz a nemzetközi együttműködésnek köszönheti erőműveit és az 1500 tonnás hajók közlekedésére való kiépítését. A három érdekelt ország 1956-ban egyezményt kötött a l'olyó csatornázására. A Mosel csatornázását a jövő szempontjainak figyelembevételével, európai méretekben állapították meg. Francia vélemény szerint az évi forgalom 11 millió t lesz Ezzel szemben a német számítások csupán évi 3,5 millió tonna forgalmat látnak előre. Ugyanakkor a Neckar folyón Mannheim és Stuttgart között három évtizeddel ezelőtti becslések csupán 2,5—3,0 millió t áruval számoltak, ezzel szemben már 1960-ban elérték az évi 9 millió t forgalmat. A folyó vízerejének kihasználására két| évtizeddel ezelőtt engedélyt kapott az RWE (Rheinisch-Westfälisches Elektrizitätswerke). A változó teljesítményű folyami erőművek gazdaságosan csak egy nagyobb elektromos rendszerhez csatlakozva működhetnek. A Mosel középhegységi folyó, amelynek a vízhozama változó. A közepes vízhozam a német szakaszon 281 — 296 m

3/s között változik. A Mosel esése a 270 km hosszú szakaszon: 89,2 m, átlag 33 cm/km. A Mosel vízgyűjtőterülete Triernél 24 000 km

2, a torkolatnál 28 000 km

2. Két legfontosabb mellékfolyója a Sauer és a Saar, mindkettő Trier felett ömlik a folyóba. A Mosel-csatornázás kérdését több mint 50 évvel ezelőtt vetették fel. A részletes tervezésre 1954 — 58 között valójában igen rövid idő állt rendelkezésre. A 270 km hosszú szakasz csatornázása kereken 7 év alatt készült el. Az összes költség mintegy 650 millió DM volt. A Moselen összesen 14 vízlépcső létesült (1. ábra), a legfelső kettő Franciaországban, kettő Luxemburg határában, az alsó 10 vízlépcső pedig német területen. A legalsó, a koblenzi vízerőmű függőleges tengelyű Kaplan turbinákkal (16 MW) 1 Kontur György mérnök, a Mélyépítési Tervező Vállalat tervezőmérnöke. A képanyagért a Rheinisch Westfällisches Elektrizitätswerke A. G.-nek mond köszönetet a szerző.