Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Kontur Gy.: A Mosel folyó csatornázása 441 már 1940 — 1951 között elkészült. Az összes többi erőmű vízszintes csőturbinákkal épült. Trier és Koblenz között 70 m esés van, ezen a szakaszon 7 év alatt kilenc erőművet építettek. Az erőművek a német szakaszon egységesen a 90 nap tartósságú, 380 m

3/s vízhozamra épültek ki. Teljes nyitásnál a 4 turbinájuk 420 m

3/s vizet emészt. A két luxemburgi erőmű 150, illetve 165 m

3/s emésztésű. Helyszínrajz 1. ábra. A Mosel helyszínrajza és hosszszelvénye Az erőművek íőbb adatait az I. táblázatban közöljük. Az erőművek csúcserőművekként dolgoznak. Az energia kétharmada a téli félévre esik. Ez előnyösebb mint a délnémet folyóknál, ahol az Aipc к hatására a nyári félévi vízhozam a nagyobb, és — hasonló kiépítésnél — átlagos évben — április és október között — a kiépített teljesítmény 75%-át adják, míg a Moselen 75%-os teljesítmény csak január és április hónapok között van, illetve decemberben. Július és október között pedig mindössze a kiépített teljesítmény 50%-ával járnak. A Mosel-erőművek hátránya, hogy 1200 m

3/s vízhozam lelett a szűk völgyben a túlzott visszaduzzasztás miatt, a zsilipeket le kell fektetni, ezáltal átlagos évben 6 napon át szünetel az energiatermelés. Mivel Trier és Koblenz között a völgy igen szűk, az erőművek kialakításánál mindenekelőtt két célt kívántak elérni. 1. Az erőmű hosszát a lehetőség határán belül csökkentették. Ezt a csőturbinás megoldással érték el. Ugyanígy a szektorgátas megoldásnál a pillérek karcsúsága is csökkentette a méreteket. 2. Lehetőleg alacsony erőmű és zsilip-felépítményt kívántak, amely a tájba jól beilleszkedik. Ilyen kikötés volt az is, hogy a duzzasztómű felett ne legyen híd, és az erőmű is alacsony építésű legyen, kiemelt portáldaru nélkül. Az erőművek igen gazdaságos elrendezésűek. A csőturbinák kedvezőbb helyszükségletét nemcsak a csigaház kisebb mérete magyarázza, — azonos emésztőképesség mellett —, hanem a generátorrendszernél kialakított kedvező megoldás. Ezzel szemben a kis eséseknél a csőturbinák valamivel mélyebb alapozást igényelnek, mint a függőleges Kaplan-turbinák. Ez a hátrány azonban az előbb említett előnyökhöz képest elenyésző. A kétfajta megoldás eltérő méreteit jól szemlélteti a szakirodalomból már közismert 2. ábra.