Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

ISMERTETÉSEK A LENA FOLYÓ HASZNOSÍTÁSA Ismerteti: BORZA DEZSÖNÉ

1 IRODALOM V. F. Jaros: A Lena folyó komplex hasznosítási sémája, Gidrotehnicseszkoje Sztroityelsztvo, 1966,1. G. V. Dmitricv: r A Lena folyó hasznosítási terve Gidroprojekt, Leningrád Természeti körülmények A Lena folyó a Bajkál hegység nyugati oldalán egy kis tóból ered 1550 m magasságban. 4300 km hosszú útján 2,44 millió km

2-nyi területről gyűjti össze a 492 km

3/év vízmennyiséget. Yízbőségét tekintve a Jenyiszej után a Szovjetunió második legnagyobb folyója. Mellékfolyói a Kirenga, a Vitim, az Olekma, az Aldan, és a Viljuj. Befogadója a Laptyev tenger. A Lena Uszty-Kut-i szelvényében 1897-től folytatnak hidrológiai megfigyeléseket, más szakaszain pedig 1932 —1937 között kezdődtek vizsgálatok. A Lena erősen kontinentális éghajlatú vidéken folyik, északon sarki zónát szel át. Az őszi jégképződés kezdete október közepére esik. A jégpáncéltól a legkülönbözőbb időszakokban szabadul meg. Uszty-Kut körzetében május első felében, Verhojanszk körzetében május vége felé kezdődik el a jégzajlás. A jégtakaró tartóssága 175 — 233 nap. A legnagyobb jégvastagság 1,2 — 2,5 m között váltakozik. A jégzajlás nagy torlaszok keletkezésével és a vízszint megemelkedésével jár együtt, a folyó felső szakaszán 6 m-es, alsó szakaszán — az ún. „Lena szűkület"-bcn — 27 m-es vízszintemelkedést is megfigyeltek. A folyóvölgy éghajlati viszonyaira — 3,2 — 13,0 évi közepes, +36 legnagyobb — és 68°C legkisebb hőmérséklet, 199 — 378 mm évi átlagos csapadék és 34 m/s legnagyobb szélsebesség jellemző. A folyó felső szakaszán hegyvidéki jellegű, nagy esések mellett viszonylag szűk völgyben halad, amelyet magas hegyek szegélyeznek. Jakutszk város alatt kilép a Közép-Jakut síkságra, szélessége 27 km-re nő, sőt hullámtérrel együtt eléri a 100 km-t is. Alsó szakaszán keskeny csőként (ez az említett Lena-szűkület) vágja át a Verhojanszk hegységet, itt szélessége csak 1,8 — 2,5 km, mélysége viszont árvízi időszakban eléri az 50 m-t. A geológiai viszonyok tisztázása érdekében a folyó több szakaszán, mintegy 600 km-nyi hosszban végeztek vizsgálatokat. A hasznosítási sémában javasolt 7 szelvényben komplex mérnök-geológiai vizsgálatokat (fúrásokat, felvételeket, geofizikai méréseket) végeztek. Összesen 4075 km-t vizsgáltak át, 1114 km-re készítettek felvételeket, 429 km

2-t térképeztek fel, 248 kutatófúrást (6295 m összes mélységgel) és 349 megfigyelőkutat létesítettek. A Lena folyó völgye egész hosszban a szibériai fennsíkhoz kapcsolódik, amely felső szakaszán a réteges Bajkál körzettel, alsó szakaszán pedig az ugyancsak réteges 1 Borza Dezsőné mérnök, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főmérnöke