Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Borza D.-né: A Lena folyó hasznosítása 433 Verhojanszk körzettel határos. A folyó számos tektonikai törésvonalat szel át. A folyóvölgy őskőzetei: különböző korú homokkő, mészkő, dolomit, márga, alevrolit, argillit. A felső szakasz Kirenszk városig mészkőből, homokkőből, dolomitból, márgából, alevrolitból és gipszes képződményekből áll. Az alluviális réteg vastagsága 35 — 45 m. Gyakorlatilag ugyanilyen kőzetek alkotják a Kirenszk—Jakutszk közötti és a Jakutszk alatti folyószakaszt is. A Lena-szűkületben és onnan egészen a deltáig kambriumkori karsztosodó kőzetek találhatók. Az alluviális réteg vastagsága ezen a szakaszon is 25 m. A bonyolult geológiai körülmények még komolyabbá válnak az örök-fagy körzetében. A Vitim l'olyó betorkolásáig örökfagy még csak lencsékben jelentkezik, Pokrovszk város alatt azonban már összefüggő örökfagy körzet található, amelynek vastagsága eléri a 400 — 500 m-t. A geológiai körülmények természetesen jelentős mértékben kihatnak a vízlépcsők szelvényeinek kiválasztására. A folyó energetikai hasznosítása nagyesésű (70 — 100 m) és nagy tárolókkal rendelkező vízlépcsők építését teszi szükségessé. Az építési helyek távol esnek a lakott településektől, úthálózat nincs (csak a Lena és Északi-tengeri hajóút áll rendelkezésre), ezért a helyszínen található anyag (kő, alluviális üledék) hasznosítása szükségszerű a gátak építéséhez és beton adalékanyagul. A kötött talajok általában fagyosak és használhatatlanok. A Lena hasznosítható vízerőkészlete a mellékfolyókon kívül 150 milliárd kWó energia évi termelését teszi lehetővé. A Lena hasznosításának népgazdasági jelentősége A hasznosítási séma összeállítása során pontosan meghatározták az érdekelt ágazatok (folyami hajózás, bányaiparolaj, gáz- és érclelőhelyek miatt — erdőgazdaság, vasúti közlekedés és energetika) számára nyerhető előnyöket. A Lena folyó a legfontosabb főútvonal, amelyen keresztül az Irkutszk-i terület északi körzetei, a Jakut Autonom SZK és a sarkvidéki körzet lakossága (700 ezer ember 3 millió km

2-nyi területen) ipari és élelmiszerárukat kap a Szovjetunió központi körzeteiből. Az egész Lénavölgy kulcskikötője Oszetrovo, amely Uszty-Kut város közelében van. Oszetrovo távlati áruforgalma eléri az 5 millió tonnát. A népgazdasági szempontok szerint elsőrendű fontosságú hajóút hátránya, hogy a VITIM folyó betorkolása fölött és alatt a hajózáshoz garantáltan szükséges vízmélység nem áll rendelkezésre és távlatban is csak lépcsőzetesen lesz biztosítható. A hajózási viszonyok gyökeres változtatása csak a Lena-vízlépcsőrendszer megépítésével válik lehetségessé. Markovo körzetében, 160 km-rel Kirenszk felett 1962-ben 15 milliárd tonnányi olaj és 20 millió m

3-nyi gázmezőt fedeztek fel. Az olajfeldolgozóipar fejlesztése Kelet-Szibériában és elsősorban a Lena völgyében lehetséges és szükséges. A kihasználás feltétele, hogy a Lena folyó mentén (egészen Kirenszk-ig) vasútvonal létesüljön. A Lena felső szakaszán fafeldolgozó és bányaipari gépgyártó üzemek létesítését is tervezik. A fejlesztés érdekében már épül a kikötő és átrakodóközpont. A komplex hasznosítási elképzelésekhez a Lena folyót három részre osztották fel: felső szakaszra, amely Uszty-Kut-tói Kirenszkig, középső szakaszra, amely Kirenszk-tő\ Jakutszk-ig és alsó szakaszra, amely Jakutszk-tó\ a tengeri torkolatig terjed. Felső szakasz Az Uszty-Kut-tói Kirenszk-ig terjedő szakasz hossza 310 km, esése 33 m. Az évi közepes vízhozam 376 m

3/s (Uszty-Kut-nál), amely Kirenszk-ig 1120 m

3/s-ra növekszik. Ezen a szakaszon lép be a jobbparton a Kirenga mellékfolyó, amelynek évi közepes vízhozama 677 m

3/s. A felső szakasz hasznosításánál elsősorban a hajózási viszonyok javítása a cél, mert ezen a szakaszon hajózási mélység kisvízi időszakban 1,1 m-ig lecsökken. A tervek szerint három változat jöhet szóba a Lena felső szakaszának hasznosítására. 1. Felső Lena-vízerőmű építése Uszty-Kut város felett 150 ezer kW teljesítménynyel és évi 0,7 milliárd kWó energiatermeléssel; a duzzasztás segítségével lehetségessé válik a hajózási mélységek Uszty-Kut és Kirenszk közötti 2,6 m-ig való megnövelése; továbbá vízerőmű építése a Kirenga folyón Sorohovszk-nál Kirenszk fölött 750 ezer kW teljesítménnyel és 3,7 milliárd kWó energiatermeléssel. Ennek a vízlépcsőnek a segítségével Kirenszk-ig 3 m-re lehet a hajózási mélységet növelni. 2. A második változat szerint a Lena folyó felső szakaszát a Kirenszk-i vízerőmű segítségével hasznosítják (teljesítménye 220 ezer kW és energiatermelése 0,97 milliárd ! Vízügyi Közlemények