Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)
3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
Újszerű, vízszinttartó berendezések 429 kus mechanizmusának meghibásodása esetén féloldali vezérlés is előfordulhat. A tengelyre a terhelések ráhegesztett csomó lemezek közvetítésével adódnak át, melyekhez a zárótáblát és az ellensúlyt tartó rudak oldható csavarkötéssel kapcsolódnak. A tengely a két végéhez hegesztett 50 mm átmérőjű csonkkal önbeálló görgős csapágyban fekszik fel. A kimenő tengelycsonk négyzetes szelvényűre munkált végét fogja meg az úszó vezérlőkarja. Az úszók a tengelyek csapágyai előtt 80 x 100 cm méretű beton aknában helyezkednek el. Szerkezetileg, keretvasalással merevített 2 mm-es lemezből készülnek. Az úszótestek külmérete 600x800x350 mm. Az úszó függőleges irányú mozgását az aknába vezető sínek, és ezeken 2 — 2 görgővezető biztosítja. Ez egyben kiküszöböli az excentrikus terhelésből eredő kedvezőtlen hatásokat is. Az úszó függőleges, a vezérlőkar köríves elmozdulásának megfelelően ugyanis a kar az úszó felületén vízszintes irányban 25 — 30 mm-t csúszik. 5. Összefoglalás, tapasztalatok A Hortobágy Főcsatorna a káros, vagy felesleges felszíni vizek befogadásán kívül öntözővizet is szállít. Egyrészről, mint a tiszalöki öntözőrendszert a Körösökkel összekötő egyik víziút, a Tiszából a Körösvölgy felé öntözővizet vezetnek rajta. Másrészt közvetlenül biztosítja a mellé telepített öntözőtelepek vízellátását. A csatorna mellett — főképpen az ágotai híd és az Árkus torkolata között levő vízkivételek üzemének biztonságosabbá tétele érdekében szükségessé vált egy vízszintszabályozó mű építése. * A mű megvalósítására kedvező lehetőséget adott az ágotai híd pilléreinek biztosítása miatt időszerűvé vált munka. Az 1961-ben megkezdett tervezés során a két feladatot úgy hangoltuk össze, hogy a pillérbiztosításhoz szükséges műtárgyhoz terveztünk vízszinttartó berendezést. A pillér által kettéosztott meder mindkét ágában újszerű szerkezetet javasoltunk. Az egyik ágban három félautomata billenőlapot, a másik ágba — a megadott vízhozam intervallumban — a felvízszintet 10 cm-es tartományban automatikusan tartó kettős vezérlésű, szegmenstáblát terveztünk (7. ábra). A berendezéseket 1963-ban építették meg. Azok üzembehelyezésekor megállapítottuk, hogy a szegmenstáblánál a felület egyenetlenségei miatt a különböző helyzetekben keletkező nyomatékok a tervezettől némileg eltértek. A táblára szerelt úszók változtatásával lényegében sikerült a tervezett erőjáték feltételeit biztosítani. A berendezések a tervezett vízhozam-tartományban 1963-ban és 1964-ben általában jól működtek. 1964-ben kezelési figyelmetlenség miatt az egyik billenőlap tönkrement. Ennek következtében a billenőlapok duzzasztó hatása változott, de a szegmens tábla egy szűkebb tartományban ekkor is biztosította a vízszinttartást. 7. ábra. A szegmenstábla 85,10 m A.f.-i vízszintnél