Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)
3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
MÉLYFÚRÁSÚ KUTAK TÜKRÉNEK LENGÉSE Dr. SCHNEIDER SZILÁRD 1 A következőkben középmélységű, nyomás alatti vízadórétegre telepített fúrt kutak tükrének lengését vizsgáljuk. A kút nyugalmi vízszintjét a viszonylag rövid időszakra kiterjedő vizsgálatunk tartamára állandónak tekintjük. A vízvételezés során a ö 0[ mV sl vételezett vízhozamtól függően kialakul a leszívott üzemi vízszint. E két szint közötti különbség а Л 0[т] leszívás. A vizsgált tartományban a Q 0 és h 0 közötti összefüggést közelítően lineárisnak, hányadosukat tehát egy a kutat jellemző állandónak tekinthetjük. Ha a vízvételezést hirtelen indítjuk vagy szüntetjük meg, az üzemi, illetve nyugalmi vízszint általában lengésekkel áll be. A továbbiakban feltételezzük, hogy a kút tükre nem ütközik a kút lefedésébe, hanem felette légköri nyomású légréteg marad. A rugalmas lengések kelekezésének lehetőségét tehát eleve kizárjuk. A szabad tükör lengése is káros lehet, ha annak következtében a vízadó rétegből az üzemi teljesítménynél több víz áramlik a kútba, vagy ha az áramlás iránya megfordul és a víz a kútból visszafolyik a rétegbe. A lengés a káros kísérőjelenségeivel elmarad, ha az üzemi, illetve nyugalmi helyzet aperiodikus mozgással aszimptotikusan áll be. Ennek feltétele, hogy a túlfolyó kutak állócsöve, illetve a mélytükrű kutak felső rakata „elég nagy" keresztmetszetű legyen. A túlfolyó kutaknál használatos Magyar Kálmán-féle légtartály egy Fred = У/(Н + Нд)(т 2) keresztmetszetű állócsővel egyenértékű, ahol V nyugalmi állapotban mért levegőtérfogat [m 3], H a nyugalmi nyomásmagasság (m), Яд légköri nyomásmagasság [m]. Feladatunk tehát az „elég nagy" keresztmetszet meghatározása. Korábbi általános vizsgálataink alapján a víztükör lengésénél a kútban áramló víz és a kútcsövezés rugalmasságát elhanyagolhatjuk. A nyomás alatti vízadóréteg rugalmasságára vonatkozó adataink még nincsenek, ezért kénytelenek vagyunk a víztükör mozgástörvényének levezetésénél a réteg rugalmasságát is elhanyagolni. Az így levezetett összefüggések és üzemi mérések egybevetésével azonban utólag megállapítható a réteg rugalmasságának kihatása is. A kútban áramló víz mozgási energiája mellett a rétegben áramló víz mozgási energiája gyakorlatilag elhanyagolható, a kútcsövek ellenállását pedig közelítésként összevonhatjuk a réteg ellenállásával, a leszívás tehát a csősúrlódást is tartalmazza. A kút mélysége helyett az L re d [m] redukált hosszból (1. ábra) képzett T[s] időállandóval számolunk. g a nehézségi gyorsulás = 9,81 m/s 1 dr. Schneider Szilárd gépészmérnök, a Alélyépítési Tervező Vállalat I. Vízellátási Osztályának szakosztályvezetője (Budapest).
