Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

A vízhozamok eloszlásának jellemzése 419 A vízhozamtartóssági felületek elmélete és törvényszerűségeik vizsgálata a műszaki hidrológiának még járatlan területe, amelynek feltárása éppen a víz készletgazdálkodás gyors kibontakozásával vált időszerűvé. E téren a kutatások megkezdése sürgető feladatunk. <4. Javaslat a Vízrajzi Évkönyv számára Spengler és Richter ismertetett tanulmánya az NDK Vízrajzi Évkönyvének esetleg időszerű részbeni reformjához ad gondolatokat, illetve javaslatot. A javaslat lényege, hogy az egyes vízfolyásszelvények vízhozamainak eloszlására egyrészt — az addigi gyakorlat folytatásaképpen — az abszcisszák szerinti közepes vízhozamtartóssági görbék, másrészt (egyidejűleg) a vízhozamtartóssági felület görbeseregének közlését ajánlják. A görbesereget egységes fajlagos vízhozam léptékű diagramokban javasolják ábrázolni; a fajlagos vízhozamtengelyt átszámítással vízhozam-beosztással is el kell látni. Ha logaritmikus hálózat nem jöhet szóba, akkor javasolják, hogy a vízgyűjtőket három (vízbő, közepes, vízben szegény) csoportba sorolják s a csoportok mindegyikére egységes fajlagos vízhozamléptéket alkalmazzanak. A javaslat talán a magyar Vízrajzi Évkönyv fejlesztése szempontjából is megfontolandó. Kívánatos ugyanis, hogy Évkönyvünk — hagyományainkhoz híven — gazdag adatanyagát továbbra is a korszerű igények számára minél használhatóbb csoportosításban tegye közzé. A hidrológiai alapadatok, — köztük is az elsők között a vízhozamadatok — egyik állandó felhasználója, a vízkészlet-gazdálkodás, a vízhozamok — különösen a vízben szegény időszakok vízhozamainak — eloszlásának egyre sokoldalúbb jellemzését igényli. Ennek egyik kínálkozó módja a vízhozamtartóssági felületek bevezetése lenne. IRODALOM 1. R. Spengler—

Cl. Richter: Bemerkungen zur zweckmässigsten Darstellung von Abflussdauerlinien. Wasserwirtschaft-Wasserlechnik. 1965/2.