Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)
3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
A vízhasználatok nyilvántartása 409 ez irányú kedvező hatása sem. (A vízikönyvre, illetve a vízügyi államigazgatási eljárásra inkább a vízhasználatok és vízimunkák 2. pontban tárgyalandó számbavételének és nyilvántartásának volt előnyös visszahatása.) b) A vízgazdálkodási szakágazatok nyilvántartásai A vízikönyvi nyilvántartáson túlmenően mind a vízkészletgazdálkodásnak, mind a hagyományos szakágazatoknak egyre inkább szükségük volt egyéb, részletesebb és műszaki jellegűbb állapotfelvételre és nyilvántartásra. b l) Az ez irányú adatgyűjtésnek a mezőgazdasági vízhasználatok terén van a legnagyobb múltja. A múlt századra visszanyúló részleges adatgyűjtéseket követően a Földmüvelésügyi Minisztérium (FM) az 1930-as években 3 ízben végezte el az öntözések részletes összeírását. A vízikönyvi adatok alapján az FM Kultúrmérnöki ügyosztálya 1947-ben, az egyes öntözőtelepekről kiállított nyilvántartási lapok segítségével az Országos Vízgazdálkodási Hivatal 1948-ban és 1949-ben végzett rendszeres adatgyűjtést. Ezekben a hatósági engedély nélkül működő öntözések nem szerepelnek. 1950-ben és 1951-ben az FM a vízszolgáltatásra szerződött öntözéseket íratta össze, míg 1952-ben az FM, majd 1953-tól az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) a vízügyi igazgatóságok bevonásával — a lehetőségekhez képest — valamennyi öntözést számbavesz. Az adatgyűjtésben az OVF szakágazata, az FM és az államigazgatás szempontjai az uralkodók: 1964-ig a jellemző adatokat (művelési ág-, öntözési mód-, termelőszektorok- szerinti megoszlás; öntözőrendszerek; vízigények; nem hasznosított berendezés) megyénként és vízügyi igazgatóságonként, tehát kettős csoportosításban gyűjtötték be, illetve dolgozták fel, — és csak 1965-ben csatlakozott ehhez a vízrendszerek szerinti csoportosítás. (A részletezést a 141/1964. OVF sz. alatt engedélyezett beszámolójelentés tartalmazza.) A halgazdaságokra vonatkozó adatgyűjtés lényegileg az öntözéséhez hasonló módon történt és történik. A területi adatok itt a tavak fajtái (völgyzárógátas, hossz-töltéses, rekeszelt érnieder, körtöltéses) szerinti megoszlásban szerepelnek. Mind az öntözésre, mind a halgazdaságokra vonatkozó adatgyűjtést az OVF Vízhasznosítási öá. osztálya irányítja. b.,) A települések vízellátási és csatornázási (szennyvíztisztítási) kérdéseit — megfelelő szervezet hiányában — hosszú évtizedekre vonatkozóan csak egyes magánkutatók gyűjteményeiből ismerjük. Statisztikai adatbázis hiányában egy szakember sem törekedhetett teljességre; az általános megállapítások, a levont következtetések és az országos értékek az ismert nagyobb művek adataira támaszkodhattak, — bár ezek az ez irányú egész hazai tevékenység 80 —90%-át képviselik. A közműves jellegű vízellátás teljes és pontos felmérésére 1957-ben rendelte az OVF az első statisztikai adatszolgáltatást. Ennek keretében az alábbi adatokat gyűjtötték be: a közművel ellátotf lakosság száma, a vízbeszerzés módja (ásott-, aknás-, fúrt- kút-, forrásfoglalás, nyílt vízkivétel, karsztakna, bányavíz), napi maximális víztermelés, közterületen fekvő nyomócsőhálózat hossza, magaslati tározók száma, térfogata és jellege (víztorony, szolgálati medence, tartály), vízvezetéki bekötések száma, közterületi közkifolyók száma, az 1957-ben víztermelésre felhasznált villamosenergia. A statisztikai adatgyűjtést azóta is rendszeresen megismétlik. Az adatszolgáltatás alapján természetesen egyéb lényeges mutatókat (az ellátott lakosság %-os arányszáma, az 1 főre jutó fejadag és csőhálózati hossz a magaslati tárolótér aránya a napi víztermelési kapacitáshoz) is kiszámítanak] Az adatgyűjtés — amelyet az OVF Vízellátási és csatornázási főosztálya irányít — elsősorban a szakágazati és államigazgatási igények kielégítését szolgálja. Vízkészletgazdálkodási szempontból a vízigények időbeli tényleges megoszlása és a vízforrás rendszerint nem állapítható meg a kívánt pontossággal. A szenny- és csapadékvíz csatornázás, továbbá a szennyvízkezelés helyzetét első ízben f958 évben mérte fel az OVF. Az összegyűjtött adatok az alábbiak voltak: a csatornázott területen lakók száma, a tisztítóberendezés fajtája (biológiai, mecha-