Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)
3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
410 Csermák Béla nikai), a csatornázott hálózat hossza (egyesített rendszer; elválasztórendszer esetében: szennyvíz-, csapadékvíz-hálózat), bekötések száma, befogadó megnevezése, létesítés éve, a szennyvizátemelés elektromos energiaigénye, különleges megjegyzések {a tisztítóberendezésre és túlterheltségére, a csatornázás különleges céljára, stb.-re vonatkozóan). A statisztikai adatgyűjtést azóta is rendszeresen megismétlik. Az adatgyűjtést ugyancsak az OVF Vízellátási és csatornázási főosztálya irányítja, a vízellátásnál felsorolt célok érdekében. Vízkészletgazdálkodási szempontból rendszerint a szennyvizek időbeli eloszlását illetően jelentkeznek további problémák. b 3) Az ipari vízellátás és csatornázás ügyeinek vitelére lényegileg az OVF 1953. évi létrehozásáig nem volt hivatott gazda. Ezt követően is nehézségek jelentkeztek a tapasztalt szakemberek kis száma, az országban elszórtan jelentkező problémák sokasága és az érdekelt ipari tárcák vízügyi munkáinak koordinálási problémái miatt. Ezért az első országos adatfelmérést csak 1959-ben végezte el az OVF, az érintett tárcák segítségével. A begyűjtött adatok a következők voltak: A csúcsigény időszaka, a napi csúcs értéke ( . .. felszíni vízből, ... felszín alatti vízből, . . . közműtől, . .. egyéb módon), a vízbeszerzési helyek átlagos és minimális vízkészlete, a vízbeszerzésre szolgáló kutak jellemző adatai, a vízfelhasználás és forgatás részletezése; a távozó szennyvíz mennyisége, minősége és befogadója, a hiányzó víz mennyisége, a vízhiány hatása a termelésre; a tározók megnevezése és méretei; a vízmérők száma és átmérője; időszakos üzemeltetés esetén a beindítás és leállítás napja; üzemeltetési és csúcsüzemeltetési napok száma; üzemeltetési órák száma naponta; dolgozók száma műszakonként, saját vízműről ellátott lakótelep lakosszáma; a termelt cikkek, félkészáruk egységének előállításához felhasznált víz mennyisége; a beszerzett és az elvezetett vízről vízvizsgálati eredmény; megjegyzések. 1959. óta országos felmérés nem volt. Az OVF vezetője 151/1965. szám alatt engedélyezte az ipari vízgazdálkodásának 1965 évre jellemző újabb vizsgálatát. A felmérés az 1959. évinél is alaposabb, a kérdőívek kitöltése beható ismereteket és elmélyült munkát kíván. Ezt a részletes kitöltési utasítás könnyíti meg. Részletezés helyett csak annyit említünk meg, hogy a felmérés kétféle űrlappal történik: ha az ipartelep — 10—100 m 3 nap frissvízmennyiséget használ vagy termel ki a természetes vízkészletből, akkor az egyszerűbb „A" jelű vizsgálati ívet kell az üzem vízgazdálkodási ügyintézőjének kitöltenie (és főkönyvelőjének, valamint főmérnökének aláírnia); — 100 m 3/nap feletti frissvízmennyiséget használ vagy termel ki a természetes vízkészletből, akkor a részletesebb „B" jelű vizsgálati ívet kell a felelős személyeknek kitölteniök. Az ipar vízgazdálkodási kérdéseinek központi koordinálója az OVF Vízellátási és csatornázási főosztálya. b t) A vízigények növekedése, a vízszennyezések fokozódása és ezek folytán a szabad vízkészlet csökkenése következtében mind erőteljesebben fejlődik hazánkban is a tározógazdálkodás. Ez indította az OVF Vízgazdálkodási Főosztályát arra, hogy 1965-ben elrendelje a tározók részletes nyilvántartásba vételét. A vízügyi igazgatóságoknak 2 oldalas nyilvántartó lapot kellett kitölteniük. Ennek főbb adatai: megnevezés, cél, üzemeltető, völgyelzárás helye, a vízgyűjtő művelési ág szerinti megoszlása, tervező, kivitelező, építés és üzemkezdet időpontja, hidrológiai jellemzés, hidrológiai észlelések, vízminőségi adatok, gát alatti szivárgás és az ez elleni védelem, gátszakadás esetén várható kár, építési költség. 2. A vízhasználatok nyilvántartása a vízkészletgazdálkodás érdekében a) A szempontok ismertetése A vízkészletgazdálkodás lényegileg az alábbi követelményeket támasztja a vízhasználatok és a lefolyási viszonyokat módosító vízimunkálatok nyilvántartásával szemben : — Az elsőrendű rendező szempont a vízgyűjtőterület legyen, ne pedig a közigazgatási határ.
