Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

3. füzet - Kienitz Gábor: A síkvidéki vízrendezés időszerű kutatási feladatai

376 Kienitz Gábor adatokat nyertek. Arra nézve is folytattak kutatást, hogy a talaj-szerkezet milyen változást szenved, különös tekintettel a víz minőségére. Természetesen, a kísérletek során az egyidejű meteorológiai tényezőket is figyelembe vették. A kísérletek passzív, megfigyelő oldalán kívül aktív kutatással is foglalkoznak, a belvízkárok csökkentésének, illetve elkerülésének tisztán mezőgazdasági eszközökkel megvalósítható módját keresve. Először, olyan rövid tenyészidejű növények után kutatnak, amelyek a tavaszi belvízjárás után, tehát még későn elvetve is termést tudnak hozni, vagy az elpusztult növényzet helyett, a volt elöntési helyeken, vagy olyan helyeken, amelyeket nem lehetett időben müvelés alá venni a belvíz miatt. Másodszor, olyan növényekből álló vetésforgót kívánnak összeállítani, amelyek aránylag ellenállónak bizonyulnak vízborítással, vagy a talaj átázásával szemben, és így alkalmazásukat javasolni lehet belvíznek egyelőre rendszeresen kitett helyeken. Harmadszor, azzal kísérleteznek, hogy milyen trágyázással lehet a talaj-szerkezet romlását megjavítani azokon a helyeken, ahol elöntések voltak és ez bekövetkezett. A három irányban folyó kutatások eredményei hozzásegíthetnek, hogy azokon a területeken is csökkenthessük a belvizek kártételeit, ahol ezek elhárítását, illetve időben történő elvezetését a műszaki létesítmények még nem biztosítják a megfelelő módon. 3. A síkvidéki vízrendezés beruházási, fenntartási és üzemi kérdéseinek kutatása A síkvidéki vízrendezéssel kapcsolatos gyakorlati műszaki és gazdaságossági kérdések vizsgálata ugyancsak lényeges, és a megfigyelések rendszerébe az e problémákkal való foglalkozás is beleillesztendő. A cél végeredményben a síkvidéki vízrendezési munkák hatékony végrehajtása, ahol a költségek fogalmát mindig szem előtt kell tartani. Miután pedig a munkálatainkkal elérni kívánt hatás is gyakorlati jellegű, nevezetesen károk elhárítása, ami ugyancsak kifejezhető pénzben, kézenfekvő, hogy összehasonlító számításokra van szükség. Ez kihangsúlyozza a gyakorlati vízrendezési tevékenységekkel kapcsolatos kutatások fontosságát, gazdaságos módszerek keresésének, és általánosságban annak szükségességét, hogy minden, a belvízzel összefüggő kutatást költség-kutatásokkal is kiegészítsünk. Miután a kérdésnek túlságosan messzire vezető közgazdasági vonatkozásai vannak, ezek tárgyalásába e helyen nem kívánatos belemenni. Érdekes azonban megvilágítani, hogy az ilyen gazdasági jellegű vizsgálat hogyan illeszthető bele egy kísérleti vízgyűjtő általános megfigyelésébe. A Peresi (2) Kísérleti Vízgyűjtőben az észlelések megindulása óta folyik a levezető rendszerrel kapcsolatos beruházási, fenntartási és üzemi (belvízvédekezési) költség-adatok rendszeres gyűjtése is. Tíz év megfigyeléseinek eredményeképp megállapították, hogy az évi átlagos ráfordítás 41 Ft/ha év. Általánosabb következtetéseket természetesen csak hosszabb időszak adataiból lehet levonni. 3. A kutatások fejlesztése, az átfogó kutatási terv végrehajtása Ahhoz, hogy a síkvidéki vízrendezés különféle területein folyó és megindítandó kutatások a korábban vázolt egységes programmban olvadjanak egybe, a munka megszervezésénél a következő követelmények egyidejű kielégítését kell biztosítani. a) A kutatás programját részletekbe menően előre fel kell vázolni, az egyes részletekért felelős kutató szerveket ki kell jelölni. Mindezt pedig az összes kutatók bevonásával, közösen kialakítandó megállapodás szerint kell elvégezni.