Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

3. füzet - Kienitz Gábor: A síkvidéki vízrendezés időszerű kutatási feladatai

A síkvidéki vízrendezés 377 b) Biztosítani kell a program végrehajtásának koordinálását. E feladat ter­mészetszerűleg a VITUKI-ra hárul, amely nemcsak saját kezelésben végezhet (több szerv bevonásával is) kísérleteket, de tevékenyen részt vehet mások kutató munkáiban is, igyekezvén biztosítani az egységes szemlélet érvényesülését. c) Folyamatosan biztosítani kell a kutatási eredmények mindenkivel való megismertetését, akik ezekben érdekeltek, mind vízügyi, mind pedig mezőgazdasági vonalon. A szakirodalmi ismertetéseken kívül tapasztalat-cserékkel és vitaülések­kel is el lehet ezt érni. d) A felmerülő adminisztratív jellegű problémák sikeres leküzdése érdekében szükséges a problémában érdekelt két főhatóság, az Országos Vízügyi Főigazgató­ság és a Földművelésügyi Minisztérium együttműködése. A fenti négy feltételt szem előtt tartva fogott hozzá a VITUKI a programm végrehajtásához. A két főhatóság támogatásával fordult az egyes szervekhez a feladatok közös kidolgozása érdekében. A problémák vízügyi és mezőgazdasági természetének megfelelően két munkacsoport jött létre. Ezek: 1. Vízügyi igazgatóságok belvizes szakágazati, valamint hidrológus mérnökei, akik az ország összes síkvidéki területeivel kapcsolatos kérdésekkel hivatalból foglalkoznak, s így legcélszerűbben foglalkozhatnak az e területekre vonatkozó általános adatgyűjtési munkával is. 2. Belvízi-Mezőgazdasági Munkabizottság, egyes mezőgazdasági kísérleti inté­zetek, valamint a gödöllői Agráregyetem egyes tanszékei részvételével. Mindkét jellegű munkában tanácsadó jelleggel részt vesz a budapesti Építő­ipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Tanszéke is. Az egységes szemléletet a VITUKI részvétele biztosítja mindkét munkacsoportban. A kutatások ily módon történő megszervezése tulajdonképpen az ország ösz­szes alföldi területeit kutatási területté teszi, minden táj jellegzetes tulajdonságai­val foglalkozni fognak. Ahhoz, hogy a részletekre lebontandó átfogó kutatási terv egyes témáiban rendszeres munka folyhasson, a következő közvetlen jeladatok kerültek kitűzésre. a) Az ország minden belvíz-rendszerére kiterjedő, a belvíz-keletkezésre vonat­kozó legfontosabb adatokat érintő egységes észlelő-hálózat létrehozása van folya­matban. Kívánatos, hogy átlag 300 km 2-enként (több önálló vízrendszert magá­ban foglaló, ún. belvízi tájegységben) legyen észlelő állomás, ahol a belvizek kelet­kezése szempontjából érdekes főbb tényezőket észlelik (legalább a csapadékot, hőmérsékletet, talajfagyot, talaj nedvességtartalmat, talaj vízállást és hó-víztar­talmat), továbbá, minden önálló vízrendszerben módot kell találni a lefolyó víz­hozamértékek rendszeres meghatározására is. Ugyancsak minden vízrendszerre ki­terjedően gyűjteni kell a belvízi elöntési adatokat. Ezeknek az értékeknek a nyilván­tartása ugyancsak belvízi tájegységekbe csoportosítva kivánatos. További lépés lenne e tájegységek belvíz-kárainak számbavétele, valamint a vízrendezési mun­kák ráfordítási költségeinek a gyűjtése. Az összes adatgyűjtést törzskönyv­szerűen kellene végezni. b) A következő fokozatban minden belvízi tájegységnek megfelelően minta­vízgyűjtőket kell létesíteni, amelyekben a felszíni vizek keletkezésével, lefolyásával és hatásaival részletesen kell foglalkozni, az általános (fentebb vázolt) észleléseken túlmenően, különös tekintettel a felmerülő táji-jellegű problémákra. c) A mezőgazdasági kísérleti intézeteknél a tisztán mezőgazdasági szempon­tokból folytatott kísérleteket ott, ahol ez lehetséges, ki kell egészíteni olyan adatok

Next

/
Thumbnails
Contents