Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

3. füzet - Kienitz Gábor: A síkvidéki vízrendezés időszerű kutatási feladatai

A síkvidéki vízrendezés 377 b) Biztosítani kell a program végrehajtásának koordinálását. E feladat természetszerűleg a VITUKI-ra hárul, amely nemcsak saját kezelésben végezhet (több szerv bevonásával is) kísérleteket, de tevékenyen részt vehet mások kutató munkáiban is, igyekezvén biztosítani az egységes szemlélet érvényesülését. c) Folyamatosan biztosítani kell a kutatási eredmények mindenkivel való megismertetését, akik ezekben érdekeltek, mind vízügyi, mind pedig mezőgazdasági vonalon. A szakirodalmi ismertetéseken kívül tapasztalat-cserékkel és vitaülésekkel is el lehet ezt érni. d) A felmerülő adminisztratív jellegű problémák sikeres leküzdése érdekében szükséges a problémában érdekelt két főhatóság, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Földművelésügyi Minisztérium együttműködése. A fenti négy feltételt szem előtt tartva fogott hozzá a VITUKI a programm végrehajtásához. A két főhatóság támogatásával fordult az egyes szervekhez a feladatok közös kidolgozása érdekében. A problémák vízügyi és mezőgazdasági természetének megfelelően két munkacsoport jött létre. Ezek: 1. Vízügyi igazgatóságok belvizes szakágazati, valamint hidrológus mérnökei, akik az ország összes síkvidéki területeivel kapcsolatos kérdésekkel hivatalból foglalkoznak, s így legcélszerűbben foglalkozhatnak az e területekre vonatkozó általános adatgyűjtési munkával is. 2. Belvízi-Mezőgazdasági Munkabizottság, egyes mezőgazdasági kísérleti intézetek, valamint a gödöllői Agráregyetem egyes tanszékei részvételével. Mindkét jellegű munkában tanácsadó jelleggel részt vesz a budapesti Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Tanszéke is. Az egységes szemléletet a VITUKI részvétele biztosítja mindkét munkacsoportban. A kutatások ily módon történő megszervezése tulajdonképpen az ország öszszes alföldi területeit kutatási területté teszi, minden táj jellegzetes tulajdonságaival foglalkozni fognak. Ahhoz, hogy a részletekre lebontandó átfogó kutatási terv egyes témáiban rendszeres munka folyhasson, a következő közvetlen jeladatok kerültek kitűzésre. a) Az ország minden belvíz-rendszerére kiterjedő, a belvíz-keletkezésre vonatkozó legfontosabb adatokat érintő egységes észlelő-hálózat létrehozása van folyamatban. Kívánatos, hogy átlag 300 km

2-enként (több önálló vízrendszert magában foglaló, ún. belvízi tájegységben) legyen észlelő állomás, ahol a belvizek keletkezése szempontjából érdekes főbb tényezőket észlelik (legalább a csapadékot, hőmérsékletet, talajfagyot, talaj nedvességtartalmat, talaj vízállást és hó-víztartalmat), továbbá, minden önálló vízrendszerben módot kell találni a lefolyó vízhozamértékek rendszeres meghatározására is. Ugyancsak minden vízrendszerre kiterjedően gyűjteni kell a belvízi elöntési adatokat. Ezeknek az értékeknek a nyilvántartása ugyancsak belvízi tájegységekbe csoportosítva kivánatos. További lépés lenne e tájegységek belvíz-kárainak számbavétele, valamint a vízrendezési munkák ráfordítási költségeinek a gyűjtése. Az összes adatgyűjtést törzskönyvszerűen kellene végezni. b) A következő fokozatban minden belvízi tájegységnek megfelelően mintavízgyűjtőket kell létesíteni, amelyekben a felszíni vizek keletkezésével, lefolyásával és hatásaival részletesen kell foglalkozni, az általános (fentebb vázolt) észleléseken túlmenően, különös tekintettel a felmerülő táji-jellegű problémákra. c) A mezőgazdasági kísérleti intézeteknél a tisztán mezőgazdasági szempontokból folytatott kísérleteket ott, ahol ez lehetséges, ki kell egészíteni olyan adatok