Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

3. füzet - Kienitz Gábor: A síkvidéki vízrendezés időszerű kutatási feladatai

A síkvidéki vízrendezés 375 b) A belvíz hatása a mezőgazdaságra. A felszíni többlet-vizek által okozott elöntésekkel való foglalkozás a kutatás egyik fontos része. Fontos abból a szempontból, hogy megtudjuk, hogyan lehet a károkozást mérsékelni, de fontos a bekövetkező károsodások pontos megismerése szempontjából is, ami vízrendezési ráfordításaink gazdaságossági mérlegelése miatt szükséges. E témában a következő kutatásokat végezték az egyes késérleti területeken. A Peresi (2) Kísérleti Vízgyűjtőben helyszíni bejárások során térképen rögzítik a belvizek által okozott elöntéseket. E helyeket a tenyészidőben és a betakarítás előtt ismételten felkeresik. íly módon becsülhető az egyes elöntési foltokon keletkező károk értéke. Figyelembe veszik a szomszédos, elöntést nem szenvedett, területek terméshozamait, és a növényzet pusztulásának százalékos megállapítása alapján az okozott közvetlen mezőgazdasági kár értékét termény-mennyiségben és pénzben is megállapítják. A vízgyűjtőben egy évben keletkezett összes kárt előbbi területére vonatkoztatják, Ft/ha év-ben kifejezve. Tíz évi megfigyelés során négyben nem forultak elő említésre méltó károk, háromban csupán 0,5 Ft/ha év nagyságrendűek, azonban háromban jelentősek voltak (1956-ban 21, 1963-ban 77 és 1965-ben 519 Ft/ha év). E közvetlen mezőgazdasági károkat aránylag könnyű felderíteni, azonban a sokkal összetettebb közvetett mezőgazdasági károk megállapításának módszerét (nem is beszélve a nem-mezőgazdasági jellegű károkról) még ki kell dolgozni. Az a feltevés, hogy minden egyéb kár együttes értéke körülbelül azonos magának a közvetlen mezőgazdasági kárnak az értékével (általában így szoktak számolni), nem alapul megfigyeléseken. A Mirhó-Gyolcsi (3) Kísérleti Vízgyűjtőben ugyancsak megkezdték a belvízkárok észlelését 1965-ben, 1966-ban pedig a Fehértő-Majsai (4) Kísérleti Vízgyűjtőben is megkezdték. A korábbi munkák során nyert tapasztalatok lehetővé tették egy általános észlelési, illetve feldolgozási rendszer bevezetését. íly módon várható, hogy egyre több, különféle jellegű területre vonatkozó adat fog rendelkezésre állni. Sikeresen folyik a légi-fényképezés alkalmazása a károsodás* szenvedő foltok felderítésére. Ennek segítségével nemcsak azok helye és kiterjedése állapítható meg, de a növényzet elszíneződése kiválóan jelzi a víz hatását ott is, ahol ez földi bejárás során elkerülné a figyelmet. A légi fényképezést természetesen földi bejárással együttesen kell alkalmazni, csak így követhetők gondosan nyomon az egyes elöntési helyeken lejátszódó jelenségek. Az így nyert ismeretek valószínűleg a belvíz keletkezésénél közrejátszó tényezők felderítésénél is segítséget fognak jelenteni, így előmozdítva a kutatások hidrológiai vonatkozású részeit is. A Tiszasiilyi (6) Kísérleti Területen a kutatók 0,5 ha nagyságrendű parcellákon figyelik a felszíni vízborításokból eredő károkat. Annak érdekében, hogy minél több változatra nyerjenek adatot, a természetes módon keletkező elöntéseken kívül elárasztással is hoznak létre elöntéseket. Ezeknek a részletekbe menő vizsgálatoknak a során mind a víznek a nyövényzetre és a talajra gyakorolt hatását, mind pedig e kedvezőtlen hatások csökkentésének módját tanulmányozzák. Az eddig végzett kísérletek során őszi gabonával és évelő takarmánnyal foglalkoztak, különféle szántási mélységek mellett. Megfigyelték a növények viselkedését az elöntés során és azt követően, regenerálódásukat, illetve pusztulásukat (m

2-kénti tőszám csökkenés), végeredményül pedig a terméshozamra vonatkozó